Kezdőlap / Önismeret / A hagyomány, a megszokás ereje

A hagyomány, a megszokás ereje

A produktív képzelőerőnek megvannak a maga törvényei, amelyek különböznek a gondolkodás szokásos logikájának törvényeitől. Nem a logikai szükségszerűség elve kapcsolja itt össze egymással a gondolatokat, hanem a hasonlóság, szukcesszivitás, ellentétesség szerinti asszociáció kötetlenebb princípiuma. Az alkotó képzelet teszi lehetővé, hogy a szem számára alig vagy egyáltalán nem felfogható részletek, egyedi tények alapján megragadjuk egy új konstrukció általános értelmét, és a megvalósításához vezető utakat. A gazdag képzelet egyszersmind megóvja a tudóst, hogy elkoptatott utakat kövessen.
Az emberi elme mozgékonyságát gyakran gátolják előzetesen elfogadott álláspontok, megszokott fogalmak. Amíg ezek hatalma alatt állunk, nem tudunk újat alkotni. A hagyomány, a megszokás ereje konzervatív erő, mely nemcsak a rejtett összefüggések feltárását, hanem a nyilvánvalóak meglátását is zavarhatja. A megszokás mankó, rendszerint erre támaszkodik mindaz, ami elavult. Az alkotás számára bilincset jelent. És igaza van a mondásnak: a megszokások börtönének kapuja ritkán nyílik ki, s mindjárt be is csukódik.
A tudományos felfedezések és a technikai találmányok tanulmányozása megköveteli, hogy komolyan elgondolkozzunk az „erudíció és alkotás” problémája felett. Vajon a kiváló szaktudományos felkészültség mindig igaz biztosítékot nyújt (a többi feltételt természetesen azonosnak véve) a termékeny alkotásra? Hiszen van olyan eset is, amikor – szomjasan befogadva az idegen gondolatokat – az ember a már kész gondolatmenetek rabjává válik, s csak megnehezíti magának új, járatlan utak keresését. Einstein megfigyelte ezt a jelenséget és szándékosan paradox formában fejezte ki: a felfedezéseket a„laikusok”
teszik, azok, akik „nem tudják”, hogy amit csinálnak, az lehetetlenség, míg az igazi szakembereknek a legkisebb kétségük sincs eziránt.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Az ember társas lény

Az érintkezés formája (pl. közvetlen termelési érintkezés), a kifejezés formája (pl. rövid, tárgyi válasz) és …

Hozzászólás