Tag Archives: teológia

Lenin úgy jellemezte a tudatot mint az objektív világ szubjektív képmását. Lenin nagy részben belevetette magát a tudat megismeréséhez. Nem léteznek senkihez se tartozó érzetek, gondolatok, érzések. Minden érzet, gondolat, eszme egy meghatározott ember érzete, gondolata, eszméje. Mindez nem más, mint a szubjektum tevékenysége. Ugyanakkor a tudat irányítja is ezt …

A tudat az emberi tevékenység sajátos, eszmei formája, belső aspektusa. Tudat nélkül nincs értelem és gondolat. A tudat szerkezete, tartalma és irányultsága törvényszerű összefüggésben van ezzel a tevékenységgel, az ember életmódjával és társadalmi helyzetével. Még a fejlődésnek azon a fokán is, amikor a tudat viszonylagos önállóságra tesz szert, a gyakorlat …

A tudat mint jelenség nem a szervezethez, hanem a személyiséghez tartozik; nem a biológiai, hanem a megismerő rendszerekben fordul elő. Nem más mint szimbólumokból és jelentésekből avagy jelentésmotívumokból álló komplexumok rendszere. Egyes polgári pszichológusok a tudatot felfoghatatlan csodának tekintik. Mások úgy jellemzik mint az „Énünket” érő külső benyomások átélését. Az …

Fessard szerint a tudat funkciója nem más, mint az élettapasztalat integrációja, a nem-tudatos jelenségek egyesítése. Olyan nézetekkel is találkozhatunk, amelyek a tudatot az ébrenlét állapotával azonosítják. Így Kleitman úgy jellemezte a tudatot, mint egy függőleges egyenest, amelynek kiindulópontját az alvó újszülött zérus-állapota alkotja, s amely innen tart felfelé a felnőtt …

A tőkésországok pszichológusai és fiziológusai közt egyáltalán nincs összhang a tudat problémájának általános megközelítését illetően, amint ez világosan megnyilvánult az utóbbi évek nemzetközi kongresszusain. Találkozhatunk olyan véleménnyel, hogy a tudatot általában nem lehet szigorúan meghatározni. Ennek képviselői igyekeznek megszabadulni tőle, mint nem tudományos jellegű fogalomtól. Így például az orvos-pszichológus Rapoport …

A pragmatizmus reakciós jellege politikailag is kifejezésre jut a politikai kalandorságnak, az imperialista burzsoázia agresszív tendenciáinak és törekvéseinek igazolásában. A neotomizmus – amely Aquinói Tamást követve a filozófia feladatát annak szükségességében jelöli meg, hogy mindent világos hierarchiába rendezzünk el -„a világegyetem globális és optimista koncepciójára” támaszt igényt. A neotomisták számára …

A pragmatizmus minden ismeretet „pragmatikus hitként” interpretál (e kifejezés kanti értelmében), szubjektív idealista módon értelmezi a gyakorlatot. Pierce szerint az ember olyan tökéletesen bezáratott lehetséges gyakorlati tapasztalatának határai közé, elméje olyannyira csupán közvetlen szükségleteinek eszköze, hogy még csak figyelembe sem tudja venni azt, ami akár csak a legkisebb mértékben meghaladja …

Az ember számára saját személyes létezésének ténye a legfontosabb. De az ember léte véges: születik, él és meghal. Ezen az alapon az egzisztencialisták az életet valami mélyen irracionálisnak tekintik, kínzó várakozásnak a halál eljövetelére. Nem mi alkotjuk meg aktívan életünket, nem mi mozgunk benne, hanem sodródunk az életen át – …

A jelenkori polgári filozófiát az idealizmus, agnoszticizmus, irracionalizmus, a tudomány vívmányainak hamis filozófiai értelmezése s a vallással való szoros kapcsolat jellemzi. A mai polgári filozófusok tagadják a tudomány világnézeti jelentőségét – a vallásosak a hit, a kinyilatkoztatás, az irracionalisták pedig a közvetlen élmények, érzelmek, az intuíció stb. kifejezéseként felfogott filozófia …

Hegel volt történetileg az első, aki a világtörténelem eseményeivel való összefüggésében tekintette végig a tudat fejlődését. Abból indult ki, hogy a személyiség tudata (a szubjektív szellem) szükségszerű kapcsolatban áll tárgyával, s így a társadalmi élet történeti formái határozzák meg. Igaz, ez utóbbiakat úgy értelmezte, mint az objektív szellem megtestesüléseit, az …