Kezdőlap / Önismeret / Az individuális tudat

Az individuális tudat

Hegel volt történetileg az első, aki a világtörténelem eseményeivel való összefüggésében tekintette végig a tudat fejlődését. Abból indult ki, hogy a személyiség tudata (a szubjektív szellem) szükségszerű kapcsolatban áll tárgyával, s így a társadalmi élet történeti formái határozzák meg. Igaz, ez utóbbiakat úgy értelmezte, mint az objektív szellem megtestesüléseit, az abszolút öntudatot pedig személyiségfeletti, egyetemes alapelvként fogta fel, amely mozgásában csak a saját immanens törvényeinek engedelmeskedik. Hegel rendszerében az abszolút eszme alakjában megjelenő általános az igazi valóság, amelyből végső soron minden kifejlődik. Az individuális tudat, az egyedi szellem csak az abszolút eszme véges megjelenési formáinak egyike. „A véges avagy szubjektív szellemet is – nem csak az abszolútat – az eszme megvalósulásának kell tekinteni. A szellem vizsgálata csak akkor igazából filozófikus, … ha a szellemet az örök eszme képmásaként ragadja meg.” Hegel szerint a megismerés folyamata valójában az abszolút eszme, a szellem önmegismerésének tisztán szellemi folyamata. Ezzel kapcsolatban Engels azt írta, hogy a szellem fenomenológiája Hegelnél „az egyéni tudat fejlődése a maga különböző fokain át, úgy felfogva, mint lerövidített produkálása azoknak a fokoknak, amelyeken az emberek tudata történelmileg végigment…”. Hegel érdeme annak a mély gondolatnak a megfogalmazása is, amely szerint a tudat a gyakorlati tevékenységben, a munkában alakul ki. Azaz ő „a munka lényegét felfogja és a tárgyi embert… saját munkája eredményeként fogalmilag megragadja”.
Általában az idealizmus, s különösen a hegeli idealizmus bírálatával lépett fel L. Feuerbach. Materializmusának jellegzetes vonását az antropologizmus alkotta: az embernek a természet legmagasabb rendű termékeként való értelmezése, a természettel – mint a szellem valódi alapjával – való szétszakíthatatlan egységében vett szemlélete.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Az ember társas lény

Az érintkezés formája (pl. közvetlen termelési érintkezés), a kifejezés formája (pl. rövid, tárgyi válasz) és …

Hozzászólás