LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az ujjunkon viselt ékszer régóta létező hagyományos jelképe a férfi és nő közötti szövetségnek. A karikagyűrű az emberiséggel szinte egyidős, minden kultúrában megtalálható, mint a szerelem, a végtelenség, és legfőképp a hűség emblémája. A lánykérés hagyományosan egy leánykérő gyűrűvel történik, ami azonban nem azonos a karikagyűrűvel, az „csak” az eljegyzési gyűrű. Tehát a végső, kiteljesedett változat szerint a férfi 3 gyűrűt vásárol: kettőt a nőnek, egyet magának. Az előbbi többnyire egy kisebb nagyobb briliánst tartalmaz. Majd az esküvői ceremóniára közösen választanak egy pár egyforma, az ízlésüket tükröző gyűrűt.
Napjainkban leginkább aranyból, platinából, vagy nemesacélból készülnek a karikagyűrűk, de a női darabokat előszeretettel bolondítják meg szikrázó drágakövekkel, úgy mint gyémánttal, zafírral, rubinnal. A drágakövekkel díszített eljegyzési gyűrűk az 1800-as években terjedtek el, de az a szokás, hogy a vőlegény ékköves gyűrűt ajándékoz választottjának, még régebbi keletű. Akkoriban a gyémánt a hűséget, a rubin a szerelmet szimbolizálta. A karikagyűrűben viszont nem lehetett kő, mert az megszakította volna a végtelen szerelem zárt körét.
Régi szokás, hogy a gyűrűk belsejébe mottót vagy a pár nevének kezdőbetűit, esetleg esküvőjük dátumát vésetik. Ritkább esetben intim, személyes üzenetek kerülnek a belsejébe. De ma már az sem ritka, hogy a másik fél ujjlenyomatát vésik az egyes gyűrűk belsejébe. Régi tradíció az is, ami még az ókori római és görög kultúrához vezethető vissza, hogy a jegygyűrűt a bal kéz negyedik ujján viseljük, mert a legenda szerint egyik erünk innen egyenesen a szívünkbe fut. Ezért ez az ujj a legalkalmasabb arra, hogy szeretettel, szerelemmel kapcsolatos gyűrűt viseljünk rajta. Napjainkban a karikagyűrűs jegyben járáskor a bal kézen viselik a jegygyűrűket, majd a frigy során átkerülnek a jobb kéz negyed ujjára, hogy változatlanul egy életre szóló választásuk tárgyi bizonyítékai legyenek.
