A pragmatizmus minden ismeretet „pragmatikus hitként” interpretál (e kifejezés kanti értelmében), szubjektív idealista módon értelmezi a gyakorlatot. Pierce szerint az ember olyan tökéletesen bezáratott lehetséges gyakorlati tapasztalatának határai közé, elméje olyannyira csupán közvetlen szükségleteinek eszköze, hogy még csak figyelembe sem tudja venni azt, ami akár csak a legkisebb mértékben meghaladja e határokat. A pragmatizmus szerint az ember a világ törvényeiről mit sem tudva cselekszik; maga a világ érzetek és élmények káosza, amelynek nincs semmiféle belső egysége, s amelyet nem lehet racionálisan tudatosítani. W. James például a következőket mondta: lehet, hogy úgy vagyunk a világgal, ahogy a kutyák a mi könyvtárainkkal – látják a könyveket, hallják a beszélgetéseket, de mindebben nem találnak semmiféle értelmet. A pragmatizmus szerint az emberi magatartást nem az ismeretek, hanem a vak hit irányítja; valóságos az, aminek valóságában hiszünk.
Az emberi gondolkodás gyakorlati jelentőségét a pragmatisták nem abban látják, hogy visszatükrözi a világot, hanem abban, hogy tud segíteni a problematikus helyzetekben, és sikerre tud vezetni. A pragmatizmus egyik válfaja, az instrumentalizmus a fogalmakat, eszméket eszközöknek tekinti, amelyek segítségével elrendezzük a világot, mely kezdetben formátlan káoszként jelenik meg, alaktalan márványtömbként, amelyből a fogalomeszközök segítségével szobrot faraghatunk.
A pragmatizmust, mint minden idealizmust, szoros kapcsolatok fűzik a valláshoz. A vallás tanait hasznosnak, s éppen ezért igazaknak is tartja. A világ a pragmatizmus álláspontjáról az, amit az ember csinál belőle. Az ember önkénye szerint alkotja meg ezt a világot. Az ember mint szubjektum a világegyetem központjának jelentőségére tesz szert – James szavaival: a világ tengelye az ember egoisztikus centrumain halad keresztül.
Címkékálmok belső én éntudat filozófia misztikum önismeret öntudat teológia tudat tudomány
Ezt mindenképpen olvasd el!
Az ember társas lény
Az érintkezés formája (pl. közvetlen termelési érintkezés), a kifejezés formája (pl. rövid, tárgyi válasz) és …