Tag Archives: történelem

Az új koalíciós kormány Az új, koalíciós kormányban a bolsevikok mellett helyet kaptak a baloldali eszerek, a szovjetek központi végrehajtó bizottságában pedig jelentős erőt képviseltek az ellenzékiek, elsősorban a jobboldali eszerek és a mensevikek. Ugyanakkor erőszakkal feloszlatták az alkotmányozó nemzetgyűlést, amelynek többsége az 1918 januári alakuló ülésen elutasította az azonnali …

A Szovjetek II. Összoroszországi Kongresszusa október 25-én – az új naptár szerint november 7-én – magát a hatalom birtokosának nyilvánította. A kongresszus új kormányt választott, a Népbiztosok Tanácsát, amelynek elnöke Lenin lett. A kongresszus kimondta, hogy minden hatalom a munkás és parasztküldöttek szovjetjeinek kezébe megy át. Első dolguk volt, hogy …

Bolsevik többség Az orosz gazdaság helyzete 1917 őszén tovább romlott. Már nemcsak a nagyvárosok, hanem a falvak lakossága is éhezett, a háború pedig folyt tovább. Mindez növelte a tömegek türelmetlenségét. 1917 őszére a tömeghangulatban fordulat következett be. Csalódtak a cselekvésre képtelen eszer és mensevik vezetőkben, ezért sorra visszahívták őket Bolsevik …

Az Ideiglenes Kormány – mint az antant tagja – folytatni kívánta a háborút, ám 1917 júniusában indított offenzívája a súlyos véráldozatok ellenére összeomlott. Ez óriási felháborodást váltott ki az országban. Július elején százezrek tüntettek Petrográdon az Ideiglenes Kormány ellen. Egyre népszerűbbek lettek a bolsevikok jelszavai, melyek a háború azonnali befejezését, …

Kettős hatalom: Az Ideiglenes Kormánnyal egy időben egy másik hatalmi szervezet is megjelent a politikai porondon: a szovjetek (tanácsok).Szovjetek először az 1905-ös forradalom idején jöttek létre. 1917-ben minden nagyobb közösség (gyár, fegyveres testület, lakóterület) választott néhány embert, akiket megbízott érdekei képviseletével. A legtöbb kollektíva kizárólag saját szovjetjének rendelkezéseit fogadta el, így …

A kormány nem tudott a helyzeten úrrá lenni. Ennek fő oka az volt, hogy halogatta a társadalmat foglalkoztató legfőbb kérdések megoldását: a békekötést, a földosztást és a kisebbségi autonómiát. Lenin hazatérésekor az ún. Áprilisi tézisekben kifejtette, hogy a forradalom túllép a polgári demokratikus szakaszon, mert az új kormány nem tudja …

Háborús kimerülés – forradalom Petrográdon Oroszországban a háború százezreket sodort el a nyugati területekről az ország belseje felé. Nők, öregek, gyermekek vánszorogtak és haltak meg az éhségtől és a kimerültségtől az utak mentén. A tetemeket belepték a legyek a homok és a sár… A frontokon az orosz hadsereg egymás után …

A FELBOMLÁS FOLYAMATA Lengyelországban október 7-én a varsói ún. régenstanács bejelentette az önálló lengyel állam megalakulását. Október 27-én Krakkóban Felszámoló Bizottság alakult, amely átvette Galíciában az államhatalmat, majd csatlakozott Lengyelországhoz. Prágában október 28-án hatalmas méretű tüntetés zajlott le. Ennek eredményeként a Nemzeti Tanács még aznap bejelentette a független csehszlovák állam …

1914 előtt az egyes nemzetek, nemzetiségek a Habsburg birodalmat menedéknek tekintették az orosz, illetve a német uralmi törekvésekkel szemben. 1918-ban a katonai vereség nyilvánvalóvá tette, hogy a Habsburg hatalom ezt a védelmi feladatát nem képes többé ellátni, ezért már nincs rá szükség. A birodalomhoz tartozó minden országban és tartományban megerősödtek …

Háborús kimerülés 1918-ban a Monarchia gazdasági erőforrásai teljesen kimerültek. Különösen súlyossá vált az élelmiszer- és fűtőanyag hiány. Ez a városokban sztrájkokhoz, éhségtüntetésekhez vezetett. A hatóságok a közélelmezés javítása érdekében az agrárvidékeken elrendelték a kényszerbegyűjtést, az ún. rekvirálást. Ez az intézkedés viszont a parasztságot fordította szembe az államhatalommal. A háború utolsó …