Tag Archives: történelem

„1943 februárjában… 4 krematórium volt üzemben. A krematóriumok három részből álltak: a) égetőkemencék, b) fürdőcsarnokok, c) gázkamrák. A kemencék központjában egy magas kémény emelkedett, körülötte 9 db 4 nyílású kemence épült. Minden nyílásban három normál holttest fért el, ezek kb. másfél óra alatt égtek el. A kemencék kapacitása naponta 2000 …

A németek terrorral akarták elfojtani az ellenállást. Általánosan elterjedt a túszok szedésének és kivégzésének gyakorlata. Sűrűn megtörtént, hogy a németek teljesen elpusztították lakosaikkal együtt azokat a helységeket, amelyek, akár ártatlanul is, az ellenállás támogatásának gyanújába keveredtek. Ez történt a csehszlovákiai Lidicével, az olaszországi Boves-szel, a franciaországi Oradour-ral és szovjet falvak …

A Kurszki csata és következményei 1943 márciusában a szovjet téli offenzíva eredményeként létrejött az ún. kurszki kiszögellés. A német hadvezetés azt tervezte, hogy ebben a kb. fél Anglia nagyságú zsákban egyidejű északi és déli támadásokkal megsemmisíti a szovjet erőket, és visszaveszi a kezdeményezést. A szovjet vezérkar úgy döntött, hogy csapatai …

Az angolszászok tengeri és légi fölényük birtokában 1944 nyarára hatalmas mennyiségű hadianyagot halmoztak fel Angliában, és óriási hadsereget készítettek fel a partraszállásra. Mesterséges (előregyártott) kikötőket építettek, melyek az átkelés után igen hamar üzemelni kezdtek. Tenger alatti olajvezetékeket fektettek le, így az előnyomulást üzemanyaggondok nem lassították. A náci propaganda a francia …

A csendes-óceáni hadszínteret 1943 őszén az amerikaiak kettéosztották. Nimitz tengernagy a Csendes-óceán középső részén, a legrövidebb úton közeledett flottájával, légierejével és tengerészgyalogságával Japán felé, míg MacArthur tábornok az óceán délnyugati részéről kiindulva új-Guineát és a Fülöp-szigeteket célozta meg. 1943 őszén mindkét irányba, lényegében egy időben indult meg az offenzíva. 1944 …

A szövetséges csapatok már Németország háború előtti határaihoz közeledtek, de még mindig igen számottevő német haderővel kellett szembenézniük. Kb. 7,5 millió német katona állt még fegyverben. A keleti fronton 1945 januárjában a németek feladták Varsót és a sziléziai iparvidéket, majd a hónap végén Zsukov seregei átlépték az 1938-as német határt. …

Nem a Jaltában elfogadott döntések szolgáltatták ki az érintett államokat a Szovjetuniónak. A szovjet hadsereg jelenléte, amely a koalíciós háború eredménye volt, tette lehetővé Sztálinnak, hogy a jaltai határozatokat tetszése szerint, a szovjet érdekek alapján értelmezze. Gyakorlatilag csak a lengyel határokra vonatkozó állásfoglalást valósította meg, azt is tágan értelmezve, Németország …

Németország kapitulációja „Az orosz csapatok kétségkívül le fogják rohanni egész Ausztriát, és be fognak vonulni Bécsbe. Ha Berlint is elfoglalnák, illetéktelenül beléjük vésődnék az a benyomás, hogy a közös győzelemhez való hozzájárulásuk túlsúlyban volt. Nem szülhet bennük ez a tény olyan lelkiállapotot, amely majd a jövőben súlyos és félelmetes nehézségeket …

Az európai háború befejezése után ismét időszerűvé vált a nagyhatalmak vezetőinek tanácskozása. A németországi Potsdamban 1945. július 17augusztus 2. között megrendezett konferencián Angliát július 28-ig Churchill, majd a választásokon győztes munkáspárti kormány miniszterelnöke, C. R. Attlee képviselte, az Egyesült Államok nevében Harry S. Truman, az április 12-én elhunyt Roosevelt utóda …

Bárdossy politikájának csődje A hitleri villámháború kudarca már 1941 őszén óvatosabb magatartásra késztette Horthyt és Bárdossyt. A kormányzó leváltotta Werth Henrik vezérkari főnököt, aki a magyar fegyveres erők még nagyobb arányú bevetését szorgalmazta. A helyére kinevezett Szombathelyi Ferenc vezérezredes arra törekedett, hogy a frontra küldött csapatokat visszahozzák. A Gyorshadtest – …