Tag Archives: tudomány

Mind az érzetekre, mind az észleletekre jellemző az általánosság mozzanata. Az emberi észlelés a tárgyak, tulajdonságaik és viszonyaik olyan felfogását tételezi fel, amely minden egyes esetben az éppen elnyert benyomásoknak a már rendelkezésre álló ismeretek rendszerébe való beillesztésén alapul. Az észlelés immár gondolkodó szemlélet: külső szemünkkel nézzük, de a belsővel …

Az észlelet az érzetekből nő ki, amelyek mindig megelőzik. Ha egyszerűen hallunk egy csattanást, ez érzékelési folyamat. Ha viszont ezt a csattanást forrásával – mondjuk egy lezuhanó fatörzzsel – egységben tükrözzük vissza, akkor észleléssel állunk szemben. Érzet létezhet az észlelet előtt és azon kívül, észlelet viszont se nem jöhet létre, …

A valóság érzéki megismerésében a látási érzetek töltik be a vezető szerepet. Az emberi szem a legpontosabb, legegyetemlegesebb és legjelentősebb érzékszerv. Az ember körülbelül 2000 színt és színárnyalatot képes megkülönböztetni. Azt mondják, hogy a hallásukat visszanyert emberek eleinte félnek a hangoktól, a látásukat visszanyerőket viszont örömmel tölti el a látható …

Érzékszervei segítségével már a gyermek meggyőződik a külvilág létéről: az anyagi tárgyak ellenállnak neki, és ellenhatást gyakorolnak rá. Benyomásait vonatkozásba kezdi hozni a külső tárgyakkal, megtanulja szemmel felbecsülni a dolgok nagyságát, megkülönbözteti a közeli tárgyakat a távoliaktól stb. Az érzet az objektív világhoz tartozó tárgyak egyes tulajdonságainak visszatükrözése azon idő …

A tudat alkotó lényegét Lenin mindenekelőtt a természeti és társadalmi világ gyakorlati megváltoztatásában, átalakításában látja meg. A tudományos világnézet keretei közt igencsak furcsa lenne Lenin gondolatát, miszerint a tudat „teremti” a világot, abban az értelemben fogni fel, hogy a tudat önmagában, gyakorlati tevékenység nélkül, a gyakorlatban való anyagi megtestesülésén kívül …

Nemcsak az ember, már az állatok agya is hihetetlen mérvű aktivitást mutat fel. A külső hatások – amint ezt N. A. Bernstejn megjegyezte – egyetlen élőlényt sem tartanak pórázon. Minden szervezet maga keresi azt, ami neki szükséges, szelektál, tanulmányozza a külvilágot. Nem passzívan követi a véletlen próbák és éppoly véletlen …

A tudat alkotó aktivitása megjelenik a produktív képzelőerő aktusaiban, a fantáziában, a kutató tevékenységben, amely eredeti vélekedések és hipotézisek kialakításának és ellenőrzésének útján, elméletek létrehozásán keresztül törekszik az igazság feltárására, továbbá a kognitív tartalmú elemek alkotó kombinációjában és új eszmék, eszmények kialakításában, a gyakorlati tevékenység s maguk a pszichikus folyamatok …

Az idealizmus keretei közt a tudat alkotó aktivitásának problémája annak az előfeltevésnek a szellemében nyert kidolgozást, miszerint a szubjektum aktívan fogja fel a külső hatásokat abban az értelemben, hogy az érzéki tapasztalat „anyagát” saját tudata immanens normáinak megfelelően alakítja át. A tudat alkotó aktivitását az idealizmus abszolút önálló, anyagfeletti erővé …

A tudat minden eleme képvisel, reprezentál valamit. Az ember lelki világában a pszichikus elemek állandó átkombinálódása megy végbe, új és új pszichikus komplexusok alakulnak ki – egyesek a logika törvényei szerint, mások a produktív képzelőerő mind ez ideig kevéssé ismert normáinak megfelelően, vagy az intuíció és az érzések nem kevésbé …

A dialektikus materialista módszer összeegyeztethetetlen az ún. pszichológiai funkcionalizmus mechanisztikus elvével, amely az egymás mellé helyezett, önmagukba zárt és önálló funkciókként felfogott egyes pszichikus folyamatok (érzetek, észleletek, képzetek stb.) részletező vizsgálatában áll. A tudományos módszer kizárja az emberi pszichikumnak az abszolút elkülönült tudatformákként felfogott funkciók, képességek és tulajdonságok sokaságára való …