Az igazi egyenrangúság nem pusztán elhatározás kérdése. Vannak bizonyos feltételei, amelyek nélkül nem teremthető meg sem a házasságban, sem attól függetlenül. E feltételek közül a nő gazdasági, szexuális és kulturális szabadsága tűnik ma a legfontosabbnak. Természetesen a férfi szabadságára is szükség van, de ez többé-kevésbé eddig is megvolt a házasságban, …
Érdekel a cikk folytatása? »Mindkét fél élvezze a szexet!
A hagyományos házasságban a szexuális funkció elsődlegesen a gyermeknemzés szolgálatában állt, a házasság fő célját éppen az utódok – a törvényes örökösök – létrehozásában l
Érdekel a cikk folytatása? »Megvalósítási nehézségek – hatalmi játszmák
A gazdasági, szexuális és kulturális szabadság – s ezzel együtt az egyenrangúság- megteremtése nem történik máról holnapra. Mindig van egy hosszabb-rövidebb átmeneti periódus, amikor komoly nehézségek jelentkezhetnek, súrlódások támadhatnak, visszaesések és kudarcok fékezik az előrehaladást. Egy ideig még mindkét fél könnyen visszacsúszik a régi, hagyományos szerepkörbe, vagy öntudatlanul is megkísérli …
Érdekel a cikk folytatása? »Egyre könnyebb házasodni és elválni
Minthogy a jövő házassága szabad, kényszermentes házasság lesz, az együttélés folytatását vagy felszámolását illetően is szabadon, kényszermentesen döntenek majd. Ennek anyagi feltételei – a különköltözés megoldhatósága; az, hogy egyik felet se érje számottevő, életszínvonal-csökkentő veszteség stb. – ma még nem mindig biztosítottak, de a jövőben általánossá válnak. Fokozatosan javulnak a …
Érdekel a cikk folytatása? »A válás jövője
Vessünk egy pillantást a válás jövőjére, hiszen a válás egyidős a házassággal, s elég nyilvánvaló, hogy jövőjük is összefügg. A válás a jövőben valószínűleg még könnyebbé válik; ennek ellenére lehetséges, hogy kevesebben fognak élni vele. Legalábbis kevesebben, mint ahányan most elválnának, ha különböző kényszerítő körülmények (lakás, anyagiak stb.) nem tartanák …
Érdekel a cikk folytatása? »Nyitott házasság előnyei
Érdekes és meggyőző jellemzést olvashatunk a nyitott házasságról egy amerikai szociológus-házaspár, N. és G. O’Neill 1972-ben megjelent könyvében. Szerintük az ilyen házasságra az egyéni fejlődés kölcsönös elősegítését célzó elkötelezettség jellemző. A házastársak minden tekintetben egyenrangú partnerek, akik tiszteletben tartják egymás egyéniségét, s egyik sem akarja kisajátítani, irányítani vagy önmagához hasonlóvá …
Érdekel a cikk folytatása? »Alkotó házasság
S. Keller öt pontban foglalta össze a házasság jövőjét érintő, megalapozott előrejelzéseket: 1. A szexuális és házassági kapcsolatok formailag és tartalmilag változatosabbak lesznek, 2. kevesebb negatív érzelem – féltékenység, félelem stb. kapcsolódik hozzájuk, 3. nagyobb tere lesz az egyéni döntéseknek a párkapcsolatok jellegét és időtartamát illetően, 4. új közösségformák jönnek …
Érdekel a cikk folytatása? »Zárt vagy nyitott házasság?
A zárt házasság lelkileg elnyomorító, katasztrofális hatása, nehezen érthető ellentmondásossága terelte a figyelmet egyre inkább a házasság személyiségalakító funkciójára a mi korunkban, amelyre különben is a szabad önmegvalósítás problémáinak középpontba kerülése jellemző. Ez a folyamat azért válhatott aktuálissá, mert az életszínvonal és a műveltségi szint emelkedésével, a gyorsuló tudományos-technikai és …
Érdekel a cikk folytatása? »A házasság személyiségfejlesztő funkciójának kibontakozása
A hagyományos funkciók fentebb körvonalazott változásai mellett új funkcióként jelentkezik a házasság történelmi fejlődésében a házastársak személyiségére gyakorolt hatás felerősödése és előtérbe kerülése. A házasság természetesen mindig hatott valamennyire a házastársak személyiségére – ha egyáltalán volt személyiségük, illetve egyéniségük. A polgári korszak előtt azonban ez a lelki hatás – a …
Érdekel a cikk folytatása? »Neveljünk gyerekeket!
A jövő lehetséges (és kívánatos) útja a társadalmi nevelés fokozatos kiterjesztése. Az a folyamat tehát, amelynek során az állami gondozó-nevelő intézmények mindinkább átveszik a gyermeknevelés gondjait. E folyamat napjainkban, s éppen a szocialista országokban kapott nagy lendületet. A Szovjetunióban például a legutóbbi 20 évben szinte robbanásszerűen nőttek az intézményes nevelés …
Érdekel a cikk folytatása? »