Tag Archives: ültetés

A fiatal gyümölcsfákat az ültetést követően 4-5 éven át minden tavasszal meg kell nyesni, hogy a korona szabályosan szétterülő, ritka, szellős fejlődését elősegítsük. Ezért a korona oldalágain évenként fejlődő, legvégső ún. vezérvesszőket kifelé álló rügyre kell visszametszeni. Az ültetés után visszametszést a vesszők egyharmadára tavasszal végzik.A további visszametszésnél pedig ügyelnünk …

A gumók előhajtatása Előhajtatásra (előcsíráztatásra) a tyúktojás nagyságú gumók alkalmasak, amelyeket egy vagy két sorba ládába rakunk, majd január végétől, február elejétől világos, 10-12 `C-os helyiségben helyezünk el úgy, hogy valamennyi gumó kapjon fényt. Kis mennyiség a konyhában is előhajtatható. A ládába komposztréteget is teríthetünk, és abba rakjuk a gumókat …

Palántanevelése A korai éréskezdetben nemcsak a rövid tenyészidejű fajtának, hanem a fejlett palánták korai (4.hó 5-15.) ültetésének is nagy jelentősége van. A palántanevelés ideje kb. 8 hét; a magot február 10- 15. között vessük el, majd 4 hét múlva tűzdeljük 6-7 cm-es tápkockákba vagy ládába, 7 x 7 cm-re. A …

Palántanevelés Május közepére, a legmegfelelőbb kiültetési időpontra bimbós, kb. 8 hetes palántákat neveljünk. A magvetést tehát március 5-10. között végezzük el. A paprika nagyon melegigényes növény, ezért fűthető palántanevelő berendezésre van szükség. A magot vethetjük ládába vagy tápkockába; a tápkockásat nem kell tűzdelni. A szikleveles (3-4 hetes) palántákat kettesével tűzdeljük …

Palántanevelés A koraiságot gyors fejlődésű, korai érésű, félhosszú (saláta-) fajtákkal és palánta-neveléssel érjük el. Április közepei ültetéshez, március 10-15. között vetjük el a magvakat 6 x 6 vagy 7 x 7 cm-es tápkockákba, fészkenként 1-2 db-ot. Kelés után csak egy palántát hagyunk kockánként. A palántákat 4-5 hétig neveljük. Ültetés, takarás, …

Az utakat úgy alakítsuk ki, hogy azok a kert minden fontos pontját összekössék. Így elkerülhetjük, hogy a munka vagy séta során beültetett, betelepített területre rálépjünk. A kert legfontosabb, leghangsúlyosabb építményeit: a bejáratot, a pihenősarkot, a komposztálóhelyet főutak kössék össze. Ezek 0,8-1 m szélesek és szilárd (tégla, kőzúzalék vagy salak) burkolatúak …

A biokertész szívesen időzik a zöldben, ezért alakít ki magának fákkal, bokrokkal körülölelt, elmélkedésre, kikapcsolódásra, pihenésre alkalmas, védett sarkot. Természetesen nem kell biokertésznek lennünk ahhoz, hogy kialakítsuk saját igényünk szerint hibátlan kertünket. Élő, lugasszerű lombsátrat kapunk, ha félkör alakban, egymástól nyolcvan centiméterre lombhullató fákat ültetünk, majd évek folyamán a metszéssel …

Alapszabály Minden bio-, illetve természetes eljárás, módszer és intézkedés csak egységes egészbe építve hatékony, kölcsönösen függenek egymástól és feltételezik egymást. A bioművelés hatása akkor érvényesül maradéktalanul, ha az nem szigetként szorul a hagyományosan művelt területek közé, hanem vegyszer nélkül termesztő területté „olvad össze”, s a termesztők együttes erővel védik meg …

A lakás, a kert, a táj szerves részét képezi. Napjain építészete ezt következetesen igyekszik megvalósítani. Az épület elhelyezésével, ennek nyitottságával, a környező tájjal kell kapcsolatot teremteni. A belső térbe is belekomponált táj a maga szépségével páratlan élményt nyújt. Épített és természeti környezet együtt él. Az épület közvetlenül körülvevő kert közvetítő …

Aki füvesítésre szánja el magát annak fel kell készülnie ahhoz, hogy egy szép és tartós füves területet készítsen. Mindenekelőtt tisztázni kell mikor is kell a füvesítéshez hozzáfogni. Ezek a legalkalmasabb az Augusztus és Szeptember hónapok. A kereskedelemben sok fajtájú és minőségű fűmagot lehet kapni. El kell dönteni milyen típusú füvet, …