Tag Archives: világháború

Az 1911-1912-es forradalom, a mandzsu császári dinasztia elűzése után kialakult köztársaság nem rendelkezett szilárd központi hatalommal. A pekingi kormány fennhatósága csak a főváros környékére terjedt ki. A tartományokat magánhadseregek felett parancsnokoló tábornokok uralták. Állandóan hadakoztak egymással és a központi kormánnyal. Az anarchia teljesen kiszolgáltatta az országot a nagyhatalmak kénye kedvére. …

A világ második legnépesebb országában a nemzeti felszabadulásért vívott harcot az 1885-ben alapított politikai szervezet, az Indiai Nemzeti Kongresszus irányította. A küzdelem az első világháború után új szakaszába lépett Mohandász Karamcsand Gandhi jogász-politikus tevékenységével. Vallásos elemekkel átszőtt szemléletének alapelemeit az igazság, az erőszakmentesség és az önmegtartóztatás alkották. Ezekből vezette le …

Az Arab országok Az arab területekre vonatkozóan meghatározó jelentőségű volt az 1920.áprilisi San Remo-i konferencia, amelyen Anglia és Franciaország gyarmati igazgatási jogkört kapott az ún. „A” kategóriájú mandátumterületeken (brit mandátumterületek: Palesztina, Transzjordánia, Irak, a francia mandátum a vetélkedés mai Szíria és Libanon területére terjedt ki). Egyiptomban, mint az Európához „legközelebb” …

A japán császárság már 1914 előtt sikeres hódító politikát folytatott. Megszerezte – többek között – Koreát és Tajvant, Kínában kiváltságot kapott Kvantung tartományban. Az Egyesült Államok távol-keleti érdekei sérelmének tekintette a japán terjeszkedést, amelyet diplomáciai eszközökkel kívánt feltartóztatni. Az amerikai kormány kezdeményezésére 1921. novembere és 1922. februárja között Anglia, Japán, …

Az első világháborút megelőző két évtizedben fejeződött be a gyarmati rendszer kiépítése. Az angol, francia, holland, belga gyarmatosítók uralma megingathatatlannak tűnt. A helyi lakosok felkeléseit leverték. A„régi” gyarmatosítók mellett megjelentek az „újak” is: Németország, Japán és Olaszország. Az új hatalmak részt kaptak Afrikából, s eredményt értek el a befolyási szférák …

A századelőn a Balkánon olyan fejlemények következtek be, amelyek szembeállították egymással Ausztria-Magyarországot és Oroszországot. 1903-ban Szerbiában sorsdöntő fordulat történt. Egy tiszti csoport meggyilkolta a Habsburg-orientációt követő Obrenovics királyi házaspárt; az oroszbarát Karagyorgyevics dinasztia került a trónra. Az új uralkodócsalád célja az volt, hogy a saját jogara alatt egyesítse előbb az …

A XIX. század végén és a XX. század elején továbbra is Anglia a világ bankárja, első számú kereskedője, a legnagyobb tengerentúli gyarmatbirodalommal és ennek védelmezésére a legnagyobb hadiflottával rendelkezett. Az ipari termelésben azonban elveszítette a vezető helyét. Anglia attól tartott, hogy ennek következtében politikai hatalmi szerepe is veszélybe kerülhet, ezért …

Még javában tartott a háború, amikor 1943 októberében az antifasiszta koalíció nagyhatalmai nyilatkozatban tudatták elhatározásukat: nem hagyják megtorlatlanul a nácik mindinkább ismertté váló, a háborúk történetében példátlan bűneit. 1945 őszén Anglia, Franciaország, az Egyesült Államok és a Szovjetunió létrehozták a Nemzetközi Katonai Törvényszéket. A bíróság a hitleri állam és haderő …

Bár az egyes országokban különböző uralmi formákat építettek ki, az alapvető cél mindenütt azonos volt, az erőforrások és az emberanyag maximális kizsákmányolása a német hadigazdaság szolgálatában. Ezekből az országokból a szó legszorosabb értelmében mindent kipréseltek, mit sem törődve népeik sorsával. Sok helyen éhínség uralkodott. 1944-ben hétmillió rabszolgamunkás robotolt a Birodalomban. …

A „végső megoldás” megvalósításában részt vett a német államapparátus és a nemzetiszocialista párt. A zsidóság kiirtásának gyakorlati kivitelezése a Hitlernek személyesen elkötelezett fegyveres pártalakulat, az SS feladata volt. Az SS jelszava, „Becsületem a hűség!” – azt jelentette, hogy nincs olyan vezéri parancs, amelynek teljesítését akárcsak fontolóra is vennék; bármit vakon …