LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A deviancia a latin „deviál” (eltér, elhajlik) szóból ered. A deviancia jelentése, hogy a társadalmi normáktól való eltérés. A devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések halmazait jelentik. Ez a jelenség csak konkrét társadalmi, kulturális közegben értelmezhető igazán, hiszen a mindenkori megítélés alapján dől el az, hogy milyen viselkedést, milyen körülmények között tűrnek vagy tiltanak. A deviánssá minősülés feltételei, hogy nem elszórtan jelentkezik a társadalomban, hanem annak mértéke zavaróvá válik a közösség számára. A normáktól eltérő viselkedést a társadalmi intézmények kevésbé hatékonyan kezelik, a társadalmi tehetetlenség érzése újabb intézkedésekre sarkallja az államot. A társadalom különösen érzékeny arra a típusú normaszegő viselkedésre – ez a társadalom történetétől, kultúrájától függően változhat – pl. az alkoholfogyasztás, drog. A normától eltérő viselkedés a felnövekvő nemzedékre átörökítődik. A deviancia kialakulásának lehetséges okai a normáktól való eltérés meghatározása nem egységes, hiszen maga a fogalom történelmi, társadalmi, kulturális meghatározottságú. Különböző elméletek születtek a devianciák okinak kutatásai során. Az első a társadalmi okok – makro társadalmi szinten keresik az okokat. A második a családban rejlő okok – a családi szocializációban a család működésében keresik az okokat és a harmadik a több tényezős deviancia modell – az okok összefüggésében keresik a devianciára a magyarázatot. A devianciát elősegítő társadalmi okok, ami a szegénység, depriváció – a társadalom alatti réteg, a mély szegénység tartós kialakulása, gyermekszegénység elterjedése. A hajléktalanság-szociális, lakhatási, egészségügyi problémákkal együtt. A munkanélküliség – tartós munkanélküliség, regionális munkanélküliség, a munkaerőpiacról kiszorulók. Jelentős társadalmi – gazdasági – politikai változások (világháború, polgárháború, kommunista, illetve egyéb diktatórikus társadalmak, rendszerváltás-hirtelen jött demokrácia). A család hatása a deviancia kialakulásában: A család, mint elsődleges szocializációs közeg a családtagok számára mind pozitív, mind negatív példával is szolgálhat. A családban, mint társadalom legtermészetesebb közösségében az érték átörökítése, így a negatív értékeké is, lényegesen spontánabb, mint az intézményes szférában. A család elsődlegesen és minden más befolyásnál korábban és intenzívebben formálja a személyiséget és határozza meg a társadalmi érvényesülés lehetőségeit. A család kisközösség sajátos szociális, kulturális adottságai alakítják ki az életmódot és ezt motiváló egyéni normákat és szokásokat. A deviancia típusai (társadalmanként, koronként, kultúránként változhat! ): Bűnözés, öngyilkosság, alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, nem organikus eredetű mentális betegségek és a prostitúció.
