Kezdőlap / Utazás és szabadidő / Kirándulás / Falusi vendégvárás a Mecsek alján

Falusi vendégvárás a Mecsek alján

Az igazi csodák mindig a főútvonalaktól, autópályáktól távol, egy-egy eldugott völgyben, kis kanyargós hegyi patakok mentén várják az utazót. Aki szereti a romantikát, a csendet, az erdei környezetet, annak bátran ajánlható a Kelet-Mecsek felfedezése. Ez a vidék már régen ráébresztette lakóit arra, hogy a táj szépsége, az erdő, a történelmi és ipari emlékek, a fürdők, a falusi nyaralás páratlan lehetőségeit kínálják.
A Kelet-Mecsek 1977 óta tájvédelmi körzetté nyilvánított terület. Számos védett növény- és állatfajtával találkozhat a szerencsés szemlélődő ezen a vidéken. Tölgyeseiben, bükköseiben és gyertyánosaiban megtalálható az illatos hunyor, a nagyvirágú méh fű, a fokhagymaillatú medvehagyma és a legfőbb védett növénye, a bánáti bazsarózsa. A nagyvadak közül a gímszarvas, az őz és a vaddisznó a legelterjedtebb állatfaj. A számos forrás többsége a mészköves területeken ered. Legmagasabb csúcsa a 682 méteres Zengő.
Várakkal is büszkélkedhet a tájegység, egyik közülük a XIII. században lovagvárnak épült Máré vár. Az eredetileg gótikus stílusban épült erődítményt később reneszánsz stílusban újjáépítették. Sajnos a török hódoltság alatt a török seregek porig rombolták, ezt követően 300 évig gazdátlanul hevert az “enyészet mezején”. Az 1960-as években újították föl, múzeumában vártörténeti és a Kelet-Mecsek élővilágát bemutató kiállítás látható.
A táj szépsége Gárdonyi Gézát is megihlette, itt játszódik az “Egri csillagok” bevezető része.
A Kelet-Mecsek falvai már a harmincas években kezdték kitárni kapuikat a vendégek előtt. A falusi vendégfogadást már akkor “gyakorolták”, amikor a falusi turizmus kifejezést senki nem ismerte.
Falun üdülni mást, többet jelent, mint egyszerű kikapcsolódást. Lehetőséget nyújt a természettel való közvetlen kapcsolatteremtésre, esélyt kínál a falusi életforma, az ízletes házi kosztok és a vendégszerető falulakók megismerésére. Megajándékozni gyermekeinket a természetjárás örömeivel, a háziállatok simogatásával, a patakparti kirándulás izgalmával. Kipróbálni ügyességünket egy falusi kézműves műhelyben, megkóstolni a háziak finom borait.
A kelet-mecseki völgyben többek között Magyaregregy, Kárász, Vékény és Szászvár vendéglátó portái várják az ország más vidékeiről és nem ritkán külföldről érkező turistákat. Az aprócska Kárászt baranyai “kis Svájc”-nak is szokták nevezni. A harmincas években itt ringott a magyar falusi vendégfogadás bölcsője. A negyvenes évek elején – miközben lakóinak száma 500 fő körül volt – 67 kiadó szoba állt a kirándulók rendelkezésére. Meghitt, vendégváró csöndje alapján aligha sejteni, hogy ez a kicsiny falu tele van hangos nevetésre fakasztó mesékkel, anekdotákkal, huncutságokkal, melyeket a nyaranta megnyíló Pajtaszínházban rendszeresen el is játszanak.
“Jó itt lakni az erdő tövében” – vallják a ma alig 400 lelket számláló falubéliek, ahol Mezei Ottó fazekas mester keze alól gyönyörű használati és dísztárgyak kerülnek elő.
Magyaregregy határában fekszik a már említett Máré vár, és folyamatosan él itt a néptánc és a hagyományőrzés többféle formája.
Vékényben minden nyáron országos és nemzetközi fogathajtó versenyeket rendeznek, de a lovaglásnak is hódolhatnak a turisták.
Szászvár is büszkélkedhet várral, mely szintén a XIII. században épült. A település szülötte Kiss György szobrászművész, akinek alkotásaiból állandó kiállítás látogatható. A patinás és hangulatos borháztól kiinduló pincesoron – “borösvényen” – lehetőség nyílik megízlelni a község lankáin termelt borokat, majd az igényes strandon vagy a horgásztó partján kipihenni a fáradalmakat.
A falusi turizmus fontos jellemvonása ezen a vidéken is, hogy az ezzel foglalkozó vállalkozók egy-egy településen nagyobb számban, egymást segítve működnek, és a helyi vendégfogadó közösség önszerveződésén túl kitapintható a térségi összefogásra való törekvés is. A falusi turizmus Baranya számos településén közel került az érettség stádiumához.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

Miként vált a Lillafüredi kisvasút Miskolc egyik turisztikai látványosságává

1924 májusában korlátoltan, de megindult a személyforgalom szállítása a Lillafüredi kisvasút által. Ennek a fellendülését …

Hozzászólás