Gellérthegy

A budapesti városkép legjellegzetesebb pontjai közé tartozó hegy földrajzi értelemben inkább csak nagyobbacska domb (tengerszint feletti magassága 235 m, a környezetből kb. 130 méterre emelkedik ki),de a Duna felé meredeken leszakadó sziklás oldala mégis monumentális hatást kelt. A Gellérthegyet parkosították, s a szép kilátása miatt sokak által felkeresett hegyet arborétumszerűen különféle idegenföldi növényekkel tették látványosabbá.
Az Erzsébet-híd budai hídfőjétől díszlépcsősor,majd ennek folytatásaként szerpentin vezet a hegy tetejére.
Felfelé haladva elsőnek a Szt. Gellért -szoborhoz érünk(Jankovics Béla,1902). A félköríves oszlopsor előterében álló bronzalakot azon a ponton helyezték el, ahonnan a hagyomány szerint a magyarság keresztény hitre térítésében nagy szerepet játszott
Gellért püspököt a Vata -féle pogánylázadás idején (1046) szöges hordóban legurították a pogány hit megszállottjai.
Az emlékmű hatását még fokozza az előtte sziklákról lezúduló, ünnepélyes alkalmakkor kivilágított mesterséges vízesés.
A hegy tetejét koronázó jellegzetes formájú, komor Citadellát a szabadságharc után, az abszolutizmus idején építtette a bécsi udvar katonai célokra, a főváros népének megfélemlítésére.
Ezt megelőzően kisebb épület állt itt, egy csillagvizsgáló. A Citadella alatt, a Gellérthegy déli lejtőin képzőművészeti alkotások valóságos múzeumát találjuk, elsősorban a Citadella nyugati vége alatt 1967-ben létrehozott Jubileumi Parkban.
A Citadella déli csúcsánál látható Felszabadulási Emlékmű 1947-ben állították fel(Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása, napjainkban vita folyik az eltávolításáról).
A Gellérthegy mélyének barlangjaiban, sziklái között, a közvetlen környezetében gyógyforrások törnek elő, aszosításukra pedig gyógyfürdőket építettek
Délre, közvetlenül a hegy lábánál áll a Gellért Szálloda és gyógyfürdő, amelyet 1911–1918 között építettek Hegedüs Ármin és Sebestyén Artúr tervei szerint.
Budapest legszebb luxusszállói közé tartozik, tizenhárom 27-48 fokos gyógyforrás táplálja a szálló fürdőrészlegét, strandját, hullámmedencéjét és pezsgőfürdőjét.
A Gellérthegy keleti oldala és a Duna között, közvetlenül a Duna partján állnak a Rudas fürdő épületei.
Egyike Budapest legrégebbi fürdőinek, már a török idők előtt is fürdő állt itt, amelyet 1566-ban Szokoli Musztafa pasa építtetett újjá. A török kori fürdőcsarnokhoz épített oldalszárnyakat az 1985 évben történt- Czigler győző által végzett- átalakítás során alakították a mai formájára.
A Gellérthegy közvetlen környezetében működik az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló, amely nagy számban csalogatja a csillagos ég titkai iránt érdeklődőket.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Hajógyári-sziget ,vagy ahogy ma ismerik Fesztivál- sziget

A Hajógyári -sziget a Duna hordalékából jött létre, az 1651. és az 1654. folyamkilométer között. …

Leave a Reply