Gödöllő

Több, mint 30 ezer lakosú, nagyobbrészt római katolikus vallású város. Gödöllő neve az Árpád-korban gyakori Göd, Güd, Gödő, Gede, Ged férfinevekből származhat. Az „öllő” toldalékot úgy kapta, ahogy talán a Vencellinus nevéből keletkezett Vencsellő neve Szabolcs vármegyében, mert ezt a névfejlődést oklevelek segítségével bizonyítani tudják. A XIV. században vált el a település alig lakott pusztaként a népesebb Besenyő községtől. Ebben az időben Gődöllőt a Szadai család birtokolta, amelynek kihalása után a birtokot Nagy Lajos király vitézének, Pohárnok Péternek adományozta. Ezt követően Borbála királynéé, majd a Rozgonyiaké volt.
Magyarország egyik legnagyobb főura, l. Grassalkovich Antal a XVIII. században lett Gödöllő birtokosa.
legnagyobb alapterületű barokk kastélyaként ma is Gödöllő legfőbb nevezetessége. Grassalkovich nagy gondot fordított birtokainak jövedelmezőségére és rendezésére. Uradalmaiban összesen 33 templomot építtetett: ezek közé tartozott a gödöllői kastélytemplom és a máriabesnyői kegytemplom is. Barokk köztéri alkotások is készültek kezdeményezésére. Községrendezői tevékenységének köszönhetően Gödöllő 1763-ban mezőváros lett. Fia, II. Antal keveset törődött az uradalommal, az unoka, III. Antal pedig adósságokkal terhelten vette át az örökséget.
A kastélyban szálltak meg az 1848-49-es szabadságharc tavaszi hadjárata során Kossuth Lajos és tábornokai. Az itt tartott hadi tanácskozáson már felmerült a Habsburgok trónfosztásának és Magyarország függetlenségének gondolata.
1867 márciusában a magyar állam Gödöllőt a kastéllyal együtt koronázási ajándékként 1. Ferenc József és Erzsébet királyné rendelkezésére bocsátotta. A királyi család ettől kezdve főként tavasszal és ősszel tartózkodott Gödöllőn, és ez a város életében jelentős fellendülést eredményezett. Az északi vasútvonal az eredeti tervektől eltérően a királyi nyaralóhely miatt érinti Gödöllőt.
A századfordulón kezdett kialakulni a település agrár jellege. A koronauradalmi területeken ekkor alapított mezőgazdasági tanintézet és mintagazdaságok jogutódai ma is léteznek.
1901-1920-ig Gödöllőn működött a hazai szecesszió egyetlen szervezett művésztelepe.
1920-tól a kastély Horthy Miklós kormányzó pihenőhelye lett. Ez az időszak is kedvezően befolyásolta a község fejlődését.
A II. világháború után új irányt vett a község fejlődése. A település vezetői mindenáron városi rangot akartak szerezni a nagyközségnek. Az akkori építkezéseknek áldozatul estek az értékes történelmi épületek, sérült a régi, hangulatos településközpont. Gödöllő végül 1966-ban kapta meg a városi rangot.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Lillafüred és a Barlangok

Ebben a cikkben a Lillafüredi Anna-barlangról és a Szeleta barlangról lesz szó. Elsőként következzen az …

Leave a Reply