Kezdőlap / Egészség és fitness / Betegségek / Koleszterin-vész: kész átverés?

Koleszterin-vész: kész átverés?

A koleszterin minden emberi és állati sejtben megtalálható, testünk egyik alkotó eleme, létfontosságú az élethez. A máj állítja elő, sokkal nagyobb mennyiségben (egy felnőtt embernél 14 g-ot naponta), mint amennyit a táplálékból fel tudunk venni.
A koleszterinnek számos fontos funkciója van az emberi testben, többek között a sejtmembránok fontos alapanyaga (agyunk szárazanyag-tartalmának kb. 65%-a koleszterin), részt vesz a zsíranyagcserében, az idegszövet felépítésében, a hormonok és a D-vitamin előállításában. A májon kívül különösen nagy mennyiségben van jelen a mellékvesékben és az idegrendszerben is.
A szervezet összes koleszterintartalma 100-150 g, a táplálékkal felvett koleszterintartalom csak 20%-a annak, amit a szervezet naponta előállít.
Közismert a szívbetegségek nagy részét a koleszterinnek tulajdonítani, és azt hangsúlyozni, hogy az étkezés során elfogyasztott koleszterin (zsír) emeli a vér koleszterinszintjét, s ezzel a szívbetegségek kockázatát.
Manapság egyre többet hallani arról, hogy ez hamis hipotézis. Az ezt közzétevő tanulmányokból, vizsgálati eredményekből az derül ki, hogy az étkezésünk során elfogyasztott koleszterin NEM BEFOLYÁSOLJA a vér koleszterinszintjét. Az átlagon felüli mennyiségű koleszterint fogyasztók esetében ugyanolyan arányban fordult elő szív- és érrendszeri betegség, mint az átlagosnál kevesebbet fogyasztók esetén.
Mit állítanak tehát a “tagadók”? Ha a koleszterin tényleg szívbetegséget okozna, akkor ez életkortól és nemtől független lenne. Egyaránt érvényes lenne a világ minden népére, és a zsírfogyasztás csökkentésével kimutathatóan csökkenne a szívbetegségek száma. Ez viszont egyáltalán nincs így! Például a 60 év felett férfiak között 10-szer több magas koleszterinszintű van, mint a hasonló korú nők között, a szívbetegségek előfordulásában viszont nincs lényeges eltérés.
Sok országban a kevés zsírfogyasztás mellett is sok a szívbeteg, míg máshol a rengeteg zsír sem okoz problémát a szívnek. Az eszkimók például szinte csak zsíron élnek, vérük koleszterinszintje jóval meghaladja a halálos értéket, mégis csak elvétve fordul elő közöttük szívbetegség.
Mi lehet a magyarázat?
Szervezetüknek van egy ellenőrző, szabályozó mechanizmusa, mely azt eredményezi, hogy ha az élelmiszerek koleszterinszintje magas, a májban leáll a koleszterinszintézis. Táplálkozás hatására a koleszterinszint egyébként is csak ideiglenesen emelkedik meg, majd (a vércukorhoz hasonlóan) visszaáll a normális szintre.
Valójában ezerből csak egy embernek lenne szüksége (hibás májműködés miatt) koleszterinszint csökkentésre, de ez a gyógyszeriparnak nincs ínyére. A nyolcvanas években a gyógyszergyárak által támogatott kutatási kísérletek alapján a koleszterint ellenségnek kiáltották ki, és meghatároztak annak egészségügyi határértékét. Ez kezdetben a 14 volt, de így még mindig kevés tabletta fogyott, hiszen ilyen magas érték csak ritkán és rövid ideig fordul elő. Ezután a határértékeket évről-évre csökkentették, jelenleg 6-nál húzzák meg a kritikus határt. Efölött már írják is az orvosok a receptet, s elhangzik a figyelmeztetés is: “ezt most már élete végéig szednie kell!”
Rengeteg ember él ezekkel a tablettákkal, sokszor minden látható eredmény nélkül. Sokan panaszkodnak, hogy hiába a koleszterincsökkentő, semmit nem változik a szintjük, még akkor sem, ha alig esznek zsíros ételt.
Sajnos a koleszterincsökkentők hosszútávon károsíthatják a szívizmot, és kiürítik a szervezetből a védőhatású Q10 koenzymet. Amerikai orvosok követelik, hogy a gyógyszer-tájékoztatóban tüntessék fel a gyártók, hogy napi 200mg Q10-et szedjenek a tabletták mellé. Ezzel viszont a gyógyszergyárak beismernék a készítmény ártalmasságát.
Mellékhatások pedig vannak.
Teljesen egészséges embereknél is feljegyeztek komoly emlékezetzavarokat, amelyek a tabletták elhagyásával megszűntek.
Nem ritka a koncentrációzavar, a fejfájás, de depressziót, agressziót is előidézhet.
A végtagokban és az arcon égő érzés, néha zsibbadás jelentkezhet, a csökkent Q10 koenzym miatt pedig fáradtság és izomgyengeség.
A koleszterincsökkentők gátolják a C-vitamin hasznosulását, ezzel gyengítik az immunrendszert.
Előfordulhatnak emésztési problémák is, mivel a sztatinok gátolják a májban az emésztő enzimek termelését.
Miért lehet mégis magas a koleszterinszint?
Ha mindent bevetünk, és mégsem csökken az érték, az okot kellene megkeresni. Könnyen lehet, hogy a testünkben valahol van egy rejtett gyulladás, fertőzés. Mivel emiatt sejtjeink állandóan károsodnak, a sejtek (sejtmembrán) cseréjéhez a májunk koleszterint állít elő. Minél több koleszterincsökkentőt veszünk be, annál többet állít elő a májunk. Hasonló sejtkárosító hatásuk lehet más betegségekre szedett gyógyszereknek is. Ezért könnyen előfordulhat, hogy a diéta és a koleszterincsökkentők ellenére sem csökken a koleszterinszint, és nem is fog addig, míg a kiváltó okot nem szüntetik meg, vagy a májat tönkre nem teszik.
A dilemma tehát nagy: döntsünk legjobb belátásunk szerint.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

Vérszegénység- anaemia

A vérszegénység nem azt jelenti, hogy kevesebb vérünk van, hanem azt, hogy a vér oxigénellátó …

Hozzászólás