1054-ben a konstantinápolyi pátriák és a római pára kölcsönösen kiutálták egymást: bekövetkezett a nagy egyházszakadás. A XI. század végétől meginduló keresztes hadjáratok egy része érintette a várost, nagy megpróbáltatást jelentett a lakosainak. A negyedik keresztes hadjárat idején, 1204-ben a keresztesek elfoglalták és kifosztották, majd az általuk létrehozott Latin Császárság székelyévé tették. A Bizánci Birodalom visszaállítása (1261) után régi fényét már nem érte el, fokozatosan hanyatlásnak indult. A XIV. század közepén Európában megjelenő oszmán-törökök a várost csak nem körbekerítve, a birodalom fennhatóságát csupán Konstantinápolyra és környékére szorították vissza. a törökök 1392-ben és 1422-ben eredménytelenül ostromolták, de II. Mohamed 1453. május 29-én közel két hónapos ostrom után rohammal bevette. Az utolsó bizánci császár, XI. Konsztantinosz, karddal a kezében esett el a város védelmében. II. Mohamed a város nevét Isztambul 1453-1923 között Törökország fővárosa lett. Az I. világháború elvesztése után a birodalom széthullott. Az 1920-as sevres-i béke még anatóliai területeket is megszállás alá helyezett, ami török felkelést okozott. A nemzeti küzdelem élére Musztafa Kemal tábornok (Kemal Atatürk) állt, kiűzte az idegen csapatokat Törökországból, felszámolta a szultánságot, kikiáltotta a köztársaságot, világi alkotmányt vezetett be és 1923-ban Ankarát tette meg fővárossá. Isztambul szerepe azonban nem csökkent, a város napjainkban is Európa és Ázsia határán állva, a csodás kelet kapuja, ókori emlékeivel, a konstantinápolyi középkori városfalak maradványaival, az isztambuli bazár keleti nyüzsgésével.
Címkékbirodalom hadjárat ostrom város
Ezt mindenképpen olvasd el!
Tenochtitlán kettős piramisa
Az aztékok fővárosának, Tenochtitlán varosának története körülbelül 10 000 évre nyúlik vissza, amikor a Mexikói-öböl …