Kezdőlap / Társadalom / Történelem / Konstantinápoly

Konstantinápoly

1054-ben a konstantinápolyi pátriák és a római pára kölcsönösen kiutálták egymást: bekövetkezett a nagy egyházszakadás. A XI. század végétől meginduló keresztes hadjáratok egy része érintette a várost, nagy megpróbáltatást jelentett a lakosainak. A negyedik keresztes hadjárat idején, 1204-ben a keresztesek elfoglalták és kifosztották, majd az általuk létrehozott Latin Császárság székelyévé tették. A Bizánci Birodalom visszaállítása (1261) után régi fényét már nem érte el, fokozatosan hanyatlásnak indult. A XIV. század közepén Európában megjelenő oszmán-törökök a várost csak nem körbekerítve, a birodalom fennhatóságát csupán Konstantinápolyra és környékére szorították vissza. a törökök 1392-ben és 1422-ben eredménytelenül ostromolták, de II. Mohamed 1453. május 29-én közel két hónapos ostrom után rohammal bevette. Az utolsó bizánci császár, XI. Konsztantinosz, karddal a kezében esett el a város védelmében. II. Mohamed a város nevét Isztambul 1453-1923 között Törökország fővárosa lett. Az I. világháború elvesztése után a birodalom széthullott. Az 1920-as sevres-i béke még anatóliai területeket is megszállás alá helyezett, ami török felkelést okozott. A nemzeti küzdelem élére Musztafa Kemal tábornok (Kemal Atatürk) állt, kiűzte az idegen csapatokat Törökországból, felszámolta a szultánságot, kikiáltotta a köztársaságot, világi alkotmányt vezetett be és 1923-ban Ankarát tette meg fővárossá. Isztambul szerepe azonban nem csökkent, a város napjainkban is Európa és Ázsia határán állva, a csodás kelet kapuja, ókori emlékeivel, a konstantinápolyi középkori városfalak maradványaival, az isztambuli bazár keleti nyüzsgésével.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

Járványemlék Pest-Budán

A török uralom után szomorú képet mutatott Pest-Buda közegészségügyi helyzete. Az ostrom következtében a város …

Hozzászólás