LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Kis számban az immunrendszernek is szüksége van szabad gyökökre a betegségeket okozó baktériumok elpusztításához. Másrészt viszont ezek a szabad gyökök instabil molekulák, és úgy próbálják meg visszanyerni egyensúlyukat, hogy reakcióba lépnek a környező testszövettel, következésképp kárt is tesznek benne. Mindezt azért teszik, mert van egy szabad, vagy más néven lekötetlen elektronjuk. Hogy stabilitásukat visszanyerjék, a szabad gyököknek reakcióba kell lépniük egy másik lekötetlen elektront tartalmazó molekulával. Ha ezek a szabad elektronok hidrogénatomokat rabolnak el biológiailag fontos molekulákból – például zsírsavakból, fehérjékből vagy egy DNS-ből -, láncreakciót indítanak el, mivel a kirabolt molekula maga is szabad gyökké válik, és megpróbál a vele szomszédos molekuláktól hidrogénatomhoz jutni. Egy ilyen láncreakció pedig kárt tehet a DNS-ben vagy a sejtfalban. A sérült lipideknek köszönhető, hogy eltömődnek az erek, az érfalban elpusztulnak a sejtek, és ezáltal szívinfarktust okoznak. A sérült DNS pedig növelheti a rák kockázatát. Sok kutató úgy véli, legtöbbször a kósza szabad gyököknek köszönhetők a mutációk, a rákos megbetegedések, a romló memória, a szenilitás, az autoimmun betegségek, az öregedés és a ráncok.
A testünk sejtjeinek falait alkotó többszörösen telítetlen zsírok különösen sebezhetők. Ha ezeket a zsírokat szabad gyökök támadják meg, megavasodnak (oxidálódnak), és megsérül a szerkezetük. Dr. Sharon Teljes táplálékkalauzi, című könyvében az alábbiakat írja:
„A szabad gyökök többsége a telítetlen zsírok spontán égésekor keletkezik a szervezetben. Ez a folyamat nagyon hasonlít arra, amikor olajos vagy olajfestékes ecsetek tisztítására használt rongyok maguktól lángra lobbannak. Az olajban vagy a festékben lévő telítetlen zsírsavak készségesen reakcióba lépnek a levegő oxigénjével, ez a reakció hő formájában energiát szabadít fel, végül a rongy eléri a gyulladási hőmérsékletet.”
