LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A gazdasági, szexuális és kulturális szabadság – s ezzel együtt az egyenrangúság- megteremtése nem történik máról holnapra. Mindig van egy hosszabb-rövidebb átmeneti periódus, amikor komoly nehézségek jelentkezhetnek, súrlódások támadhatnak, visszaesések és kudarcok fékezik az előrehaladást. Egy ideig még mindkét fél könnyen visszacsúszik a régi, hagyományos szerepkörbe, vagy öntudatlanul is megkísérli kijátszani a másikat.
Az a fél, akinek pillanatnyi kényelmetlenséget, nehézséget okoz az egyenrangúság elvének következetes megvalósítása – az esetek többségében a férfi -, nyílt vagy burkolt ellenállást tanúsít, taktikázásba kezd, hogy előnyös helyzetét megőrizhesse. Különböző ürügyeket keres pl. arra, hogy kivonja magát a háztartási munkából. Egy kutató (P. Mainardi) összegyűjtött 11 tipikus érvet, amire a férfiak hivatkozni szoktak, s kimutatta, mi van mögöttük. Ízelítőül lássunk néhányat ezek közül:
„Nem ellenzem a háztartási munka megosztását, csak éppen nem értek hozzá. Márpedig legjobb, ha mindenki azt csinálja,
amihez ért.” Ez azt jelenti: A háztartás női munka, nem az én dolgom, csináld csak egyedül.
„Szívesen segítek, de csak ha úgy csinálhatom, ahogy én akarom.” Azt jelenti: Én aztán nem csinálok ügyet belőle, hamar összecsapom; ha neked ez nem tetszik, csináld magad.
„Én jobban utálom a háztartási munkát, mint te.” Azt jelenti : Nem alacsonyítom le magam ilyen szemét munkához, ez inkább neked való …
„A háztartás nem férfi-nő probléma. Bármilyen párkapcsolatban az egyik fél mindig erősebb, s az irányít, a másiknak alá kell rendelnie magát.” Azt jelenti: Nálunk én vagyok az erősebb, tehát ki kell szolgálnod engem.
„A nagy emberek sohasem tudtak volna nagyot alkotni, ha a feleségük háztartási munkára kényszerítette volna őket.” Azt jelenti: Nekem is kijár a nagy embereket megillető kiszolgálás, mert férfi vagyok …
Nagyon is egyoldalú lenne azonban ez a kép, ha nem tenném hozzá, hogy a nők is szoktak taktikázni.
