LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Lévén az idegsejtek az agy információ feldolgozó képességének letéteményesei, az agykutatók figyelme elsősorban ezekre irányult. Mindamellett az idegsejtek számbeli kisebbségben vannak az őket körülvevő gliasejtekkel szemben: öt vagy tíz gliasejtre csak egy idegsejt jut. A magzati életben, az agy kialakulása során bizonyos gliasejtek mintegy állványzatként segítik az idegsejteket abban, hogy azok végül az idegrendszerben számukra kijelölt helyre vándoroljanak.
A már létező idegsejtek méretének növekedése és komplexitásuk fokozódása melleit az új gliasejtek kialakulása is jelentősen hozzájárul az agy születés utáni térfogat-növekedéséhez. Felnőttkorra az agy térfogatának akár a felét is a gliasejtek töltik ki, a náluk sokkal nagyobb méreti idegsejtek közötti sarkokba és zugokba ékelődve.
A gliasejteknek két fő típusát ismerjük: a csillag alakú asztrocitákat és az oligodendrogliál. Az újabb kutatások szerint ezek a sejtek távolról sem olyan passzívak, mint azt róluk sokáig gondolták: valószínűleg folyamatos kölcsönhatásban vannak az idegsejtekkel, és befolyásolják az idegi kommunikáció alapjául szolgáló elektrokémiai folyamatokat.
Az asztrociták feltehetőleg fontos szerepet játszanak a sérült idegsejtek gyógyulásában és a vér-agy-gátnak nevezett hajszálérgomolyag kialakításában, amely távol tartja az agytól a vér bizonyos alkotórészeit. Az oligodendroglia sejtek alkotják az idegsejtek fő nyúlványát, az axont burkoló velőshüvelyt, nyúlványaikkal az axon köré tekeredve. A velőshüvely megkönnyítheti az axon mentén a jeltovábbítást, bár nem minden idegsejt axonját veszi körül ilyen burok.
