Kezdőlap / Otthon és család / Nem szerencse dolga

Nem szerencse dolga

A kéményseprő-ipari közszolgáltatás a kémények és tartalék kémények, valamint azok tartozékainak műszaki ellenőrzését és szakvélemény kiadását foglalja magában.
A kéményseprők tevékenységét a 27/1996. (X. 30.) rendelet, valamint a 18/2001. MÖK rendelet szabályozza, mivel az élet-, tűz-, vagyon- és környezetvédelmi feladatok hatalmas felelősséget rónak az ebben a közszolgáltatásban dolgozókra.
A törvény előírja, hogy életveszélyesnek kell tekinteni azokat a kéményeket, amelyek a szolgáltató működési területén állnak ugyan, de a kéményseprő a feladatát nem tudta elvégezni a tulajdonos távolléte vagy egyéb indoka miatt. Ezért is, és természetesen a család egészsége és a ház védelmében is fontos, hogy a kijelölt időpontban otthon tartózkodjunk, azaz biztosítsuk a feltételeket a kéményseprőnek munkája elvégzéséhez.
A balesetek elkerüléséhez elengedhetetlen a jogszabályok, előírások betartása.
A fűtési rendszerbe történő bármilyen beavatkozást csak arra jogosult szakemberrel végeztessünk el, a felújítási munkák előtt pedig kérjük ki szakember véleményét, és mindenekelőtt gondoskodjunk fűtési rendszerünk, kéményeink és készülékeink évenkénti felülvizsgálatáról. A kémények ellenőrzése gáztüzelésnél évente egy, szilárd tüzelésnél évente két alkalommal kötelező. Ha a fűtési szezon elején és végén nincs megfelelően karbantartva a kémény, akkor a lerakódott égéstermék a kémény belsejében szűkületeket okoz, ebből lesznek a dugulások, a dugulásokból pedig a füstmérgezések. A gázkémények ellenőrzése azért különösen fontos, mert az égéstermék színtelen és szagtalan, a szén-monoxidot csak akkor észleli a szervezet, amikor már késő és a mérgezés bekövetkezett.
Ma már a szilárd tüzelésű berendezések, cserépkályhák, kandallók bekötéséhez is kivitelezői nyilatkozat szükséges, a műszaki átvételt a kéményseprők végzik, és az európai uniós normáknak megfelelően minősítik az égéstermék-elvezetőket.
A kémények állapotának műszaki felülvizsgálata négyévenként történik, ennek során a tulajdonos írásos dokumentumot kaphatunk a kémény hibáiról. A kémények felújítási ciklusa megegyezik az épületével. Ez azt jelenti, hogy 25 évenként a kéményeket is fel kellene újítani. A régi, elhasználódott, oldalán átfüstölt vagy az időjárás viszontagságai miatt megrepedezett kémények esetében füstnyomástanúsítványt állít ki a kéményseprő, amellyel felkéri a lakót, hogy a hibákat javítsa ki bizonyos határidőn belül. Kémény átépítéséhez és bontásához is szükséges engedély, valamint az új vagy használaton kívül helyezett kémények beüzemelése is bejelentési kötelezettség alá tartozik.
Kályhák, kandallók nem megfelelő anyagokkal való tüzelése környezetszennyezést okoz, amellett, hogy a tüzelőberendezést is tönkreteszi. A nedves fával való fűtés egyrészt energiapazarlás, másrészt nagyon igénybe veszi a kéményt. A vízpára mennyisége a normálisnak a kétszeresére nő, amely beszivárog a régi kémények tégláinak kapillárisaiba.
Ilyenkor keletkeznek az épület belsejében a szurkos foltok, amikor a kéményből a nedvességet már nem lehet kiszárítani. A korhadt fának nagyon rossz, a dióhéjnak viszont túlságosan nagy a fűtőértéke: fel lehet vele robbantani a cserépkályhát, olyan hirtelen szabadulnak fel belőle a gázok. A fűtési szezon kezdetekor abból adódik a legtöbb probléma, hogy éjszaka lehűl a levegő, nappal viszont felmelegszik, és a kéményben lévő hideg levegő légdugót képez. Ennek a kimozdítására alkalmas akár egy újságpapír elégetése vagy egy hajszárító bekapcsolás a tisztítóajtónál. A jól megépített kályha vagy kandalló nem fog visszafüstölni többé, ha megindult a huzat a kéményben. A kémények biztonságos és rendeltetésszerű üzemeltetésének feltétele a megfelelően ellenőrzött és karbantartott égéstermékelvezetők.

Ezt mindenképpen olvasd el!

A gondolkodás fejlődése óvodáskor végén, és az iskolába kerüléskor

Az óvodáskor sok szempontból nagyon fontos időszak a gyermek életében, nemcsak szociális viszonyainak fejlődésében, hanem …

Hozzászólás