A MM tuberculosis az ember gümőkórjának leggyakoribb okozója. A fertőzés forrása a beteg ember, háziállataink közül a sertés és a kutya terjeszti a kórokozót. A M. tuberculosis szarvasmarhában jóindulatúan zajlik, spontán gyógyuló folyamatot okoz. A fertőzés jelentőségét az is adja, hogy az állatok tuberkulinra reagálnak. Sertésekben alimentáris eredetű fertőzést okozhat …
Érdekel a cikk folytatása? »
Kóroktan. A koronavírusok szarvasmarhák, juhok, sertések, lovak és kutyák, fiatal, vadon élő állatok bélsarában kimutatható kórokozók. Borjakban, főként nagy állatlétszámú gazdaságokban, tél végén fordulnak elő istállójárványok. A kolosztrális ellenanyagok kiürülése után profúz hasmenést okoz az állományban. A vírus az éhbél és a csípőbél bélbolyhaiban, annak hámsejtjeiben telepszik meg. Ennek az …
Érdekel a cikk folytatása? »
A szarvasmarha lázas általános tünetekkel, nyálkás, véres hasmenéssel, ritkán az emésztőcsatorna nyálkahártyájában kimaródások képződésével járó betegsége, angol elnevezéssel: Bovine Vírus Diarrhoea, BVD. Kóroktan. A szarvasmarhák vírusos hasmenésének vírusa a Togaviridae család Pestivirus genusának tagja. A vírustörzs különböző virulenciaváltozatainak tulajdonítható, hogy olykor súlyos megbetegedést okoz, de klinikai tünetek nélküli vírushordozás is …
Érdekel a cikk folytatása? »
A szarvasmarha fertőző rhinotracheitise (orr- és légcsőgyulladása) lázas általános tünetekkel, orrfolyással, kötőhártya-gyulladással, a légutak, esetenként az agyvelő gyulladásával, vetéléssel, illetve a nemi szervek nyálkahártyájának a gyulladásával járó betegség. Kóroktan. A szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisének okozója a Herpesviridae családba tartozó BHV-1 (Bovine Herpes Vírus). A vírus fiatal szarvasmarhákban általános légzőszervi tüneteket okoz, …
Érdekel a cikk folytatása? »
A keleti marhavész (Rinderpest) a szarvasmarha és más kérődzők ragályos, többnyire heveny lefolyású, nagy mortalitással járó betegsége, amely lázas általános tünetek mellett a légző- és emésztőszervek nyálkahártyáján vérzések, elhalások és ezek helyén kimaródások képződésével jár. Előfordulás. A kiterjedt nemzetközi vakcinázási programnak és védekezési eljárásoknak köszönhetően a betegség előfordulása az utóbbi …
Érdekel a cikk folytatása? »
A szarvasmarha-leukózis (Enzootiás Bovin Leucosis, EBL) lassan kifejlődő betegség, amely a limforetikuláris rendszer sejtjeinek és szöveteinek daganatos burjánzásában nyilvánul meg, és következetesen halálos kimenetelű. Kóroktan. A szarvasmarha-leukózis kórokozóját a Retroviridae család, Retrovirusok genusába sorolják. Fiatal borjak különösen érzékenyek a vírus iránt, de a juh és a kecske is fogékony. A …
Érdekel a cikk folytatása? »
Ha egy állatállományban fertőző betegség, vagy annak gyanúja felmerül, az állategészségügyi hatóságoknak be kell jelenteni. Állatokat tartó, tenyésztő üzem esetében a bejelentés megtételére mindazon személyek kötelesek, akik az állatok felügyeletét, őrzését, gondozását, ápolását, felvásárlását, levágását vagy az állati hullák ártalmatlanná tételét foglalkozásszerűen látják el, illetve azok is, akik az állatokkal …
Érdekel a cikk folytatása? »
Fertőző betegségnek nevezünk minden olyan kórformát, amely során egy alacsonyabb rendű kórokozó egy magasabb rendű szervezetet megbetegít és abban kóros folyamatot indít meg. A kórokozó lehet baktérium, rickettsia, klamidia, vírus, szubvirális kórokozó stb. A fertőző betegség kialakulásának két alapvető feltétele van: a fertőző ágens bejutása a szervezetbe (expozíció) és a …
Érdekel a cikk folytatása? »
Manapság számosan foglalkoznak különféle madárfajok tenyésztésével. Ebben a tevékenységben az egyik számottevő szakmai feladat a tojások megfelelő minőségű keltetése. E tekintetben is jelentős eltérések ismeretesek, hiszen más és más igényeket kell kielégíteni a keltetőüzemben, ahol nagytételben és korszerű, automatikusan vezérelt berendezésekben folyik a tojások keltetése, és mások a körülmények az …
Érdekel a cikk folytatása? »
A tőgy gyulladásos megbetegedését a szarvasmarha környezetében szinte mindenütt előforduló sarjadzó és fonalas gombák is okozhatják. Ezek között ebből a szempontból jelentős a Cryptococcus neoformans, az Aspergillus fumigatus, a Candida albicans és a Candida krusei. A galaktogén vagy hematogén úton bekövetkező fertőzést elősegíti a hosszú hatású (long acting) antibiotikum adagolása, …
Érdekel a cikk folytatása? »
LifePress Életmód magazin