Gyöngyös és környéke

Gyöngyös és környéke egy csodálatos vidék. Gyöngyös a Mátra lábán fekszik. Egyik oldalról a Mátra és a Kékes vetnek rá árnyékot, másik oldalról pedig az Alföld kezdete látható. Ezen a helyen fekszik és jelenleg is fejlődik Gyöngyös városa. Magában a városban is rengeteg látnivaló akad: a főtér a maga kis …

Érdekel a cikk folytatása? »

Látnivalók Szögligeten és környékén

Szögliget egy kicsiny falu Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi sarkában, közvetlenül a határ mellett. Innen már út sincs tovább, úgynevezett zsákfalu. Így első hallásra a legtöbb ember azt mondaná, hogy kit érdekel egy kis borsodi falu. Na igen, viszont a környéke egy olyan gyönyörű hely, ami Magyarország nagyon sok részével vetekszik. Nincs …

Érdekel a cikk folytatása? »

Német dog a szelíd óriás

Csak olyanok vállalják be ezt a fajtát, akik imádják a hatalmas termetű és étvágyú kutyákat! A német dog egy óriási tappancsú, bátor szívű, bitang erős, böszme jószág! Kölyöknek is már feltűnően nagy praclikkal rendelkezik, melyek egy ideig jobban nőnek, mint a többi alkatrésze. Ha megszólal öblös mély hangján, az inába …

Érdekel a cikk folytatása? »

A valóság visszatükrözése

A pszichikus jelenségek első jellemvonása visszatükröző jellegükben áll, a második pedig abban, hogy nem láthatóak, téren kívüliek, nem foghatók fel az érzéki észlelés által – tehát abban, hogy eszmei jellegűek. Az idegsebész az agykéregben csak a szürkeállományt látja s nem szellemi tűzhöz hasonló világos gondolatokat; a kő képmásának nincs színe, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Megközelítheti-e a kibernetika az embert és az emberi elmét, akár egy gépet?

Igen. Ugyanolyan joggal, mint ahogy a magasabb rendű idegműködés fiziológiája a tudat agyi mechanizmusainak tanulmányozása során elvonatkoztat a tudat tartalmától, annak voltaképpeni lényegétől. Éppígy a kibernetika sem tanulmányozza sem az embert, sem a gondolkodást, sem a tudatot e szavak voltaképpeni jelentésében; felhasználva azokat a kutatási eredményeket, amelyeket más tudományok – …

Érdekel a cikk folytatása? »

A számítógép a második agy?

A tapasztalat azt mutatja, hogy az elektromos számítógépek igen sikeresen modellálják az agyműködés egyes, viszonylag szűken specializált fajait, például az emberi formállogikai gondolkodás mechanizmusát. Ez azonban korántsem meríti ki a tudat teljességét, a gondolkodás „hajlékonyságát” és a legkülönbözőbb feladatok megoldásában megnyilvánuló hatékonyságát, amely nem kötődik formális szabályok valamely előre adott, …

Érdekel a cikk folytatása? »

A szellemi munka elemzése

Hogyan képes a gép megbirkózni a szellemi munka bizonyos fajainak automatizálásával — feltéve, hogy „emlékezetében” már rögzítve vannak a szükséges axiómák és gépi programok? A feladat végső soron helyes megoldásához a gép mindenekelőtt annak segítségével jut el, hogy igen nagy sebességgel képes végigvenni az összes lehetséges variánst. Az emberi agy …

Érdekel a cikk folytatása? »

A gondolkodás modellálhatósága

Az emberi gondolkodás képességét a tárgyi-gyakorlati tevékenység logikája alakítja ki a történetileg létrehozott kultúrában való részvételen, a nevelésen és oktatáson, a társadalmilag megalkotott eszközöket és eljárásokat alkalmazó tárgyi tevékenységen keresztül. Éppen ezért a tudat és a tudatfunkciók valódi modellálása nem korlátozódhat csupán az agy struktúrájának reprodukálására. Ehhez létre kell hozni …

Érdekel a cikk folytatása? »

Tanítás nélkül elveszünk

Az a gyermek, aki állati-természeti életfeltételek közé kerül, nem tanul meg emberi módra gondolkodni, noha lehetséges, hogy ezen feltételek között is sokkal eszesebben fog viselkedni, mint akár a legokosabb állatok, hiszen – a szülők génjeiben rögzítve – magával hozta az emberi nem egész történelmét. Amikor a múlt századok materialistái az …

Érdekel a cikk folytatása? »