Az élet általános alapelvéből a lélek – avagy szellem – a tudat sajátos alapelvévé válik. A lélekben elkülönül az élet, az élmény, illetve a megismerés, a gondolat, a tudat. Descartes nem használja a „tudat” terminusát, mert azonosítja a tudatot a gondolkodással. Gondolkodáson érti „mindazt, ami oly módon megy bennünk végbe, …
Érdekel a cikk folytatása? »Az esküvői meghívó
A jegyespár élete legszebb napja a házasságkötés.E napon mindennek mindennek úgy kell zajlania,ahogy azt előre eltervezték.Épp ezért a várva várt vendégek meghívásának is terv szerűen kell történnie.Erre a célra szolgálnak a szebbnél-szebb egyedileg megtervezhető esküvői meghívók.E felejthetetlen napra szabadon engedhetjük fantáziánkat és egyedileg megtervezhetjük a meghívók arculatát és jellegét,ízlésünk és …
Érdekel a cikk folytatása? »Descartes elmélete
Descartes volt az, aki a legnagyobb hatást gyakorolta a tudat problémájának kidolgozására az újkori filozófiában. Véleménye szerint a tudat téren kívüli szubsztancia, amely csak az tit szemlélő szubjektum számára adott, s amely megvalósítja a valóság megismerésének folyamatát. Descartes minden belsőleg tudatosítható pszichikus jelenséget gondolkodásként jellemzett és szembeállított az érzelmekkel. Arra …
Érdekel a cikk folytatása? »Az újkori filozófia
A kapitalista társadalmi formáció kialakulásával és kibontakozásával, a magánvállalkozás és a személyes kezdeményezés előtérbe kerülésével létrejön az immár véletlenszerű jelleget öltött dologi viszonyok világától való „személyes szabadság” illúziója. Tudatossá válik a személyiség és a lényegi szellemi erőit valóságosan kifejező alkotó tevékenység társadalmi értéke. A polgári társadalom születésének korszakában megy végbe …
Érdekel a cikk folytatása? »Jean-Christophe Grangé – A Farkasok birodalma
Jean-Christophe Grangé A farkasok birodalma című könyve az Egmont-Hungary Kft. Könyvkiadó gondozásában jelent meg 2011-ben. Az oldalszám 472. A történet Párizsban kezdődik és ezen belül egy olyan negyedben, ami szinte város a városban. Ebben a városrészben törökök élnek, így elmerülhetünk a világukban. A történtet behálózza a maffia, s bár gyilkosságok …
Érdekel a cikk folytatása? »Az antik felfogás jellemző sajátossága
Az antik felfogás jellemző sajátossága, hogy a pszichikumot mind anyagában, mind megszervezettségének módjában a kozmosz életének tükröződéseként, azaz lényege szerint passzív folyamatként értelmezi. Bármit is gondoljon s érezzen az ember, esze és szíve felett az istenek uralkodnak, ezek cselekedetei viszont a sorsnak vannak alárendelve. Azokban az esetekben pedig, amikor az …
Érdekel a cikk folytatása? »A lélek három fajtája
A természetfilozófusok és orvosok munkásságának pozitív eredményeit, az emberek pszichikus tevékenységének konkrét megismerése során általuk felhalmozott tapasztalat egészét a görög antikvitás legnagyobb filozófusa, Arisztotelész általánosította. „A lélekről” című speciális értekezésében foglalkozott a pszichikum különböző aspektusainak elemzésével. Arisztotelész értekezéseiben számos olyan gondolattal találkozunk, amelyek mind a mai napig megőrizték jelentőségüket – …
Érdekel a cikk folytatása? »Az egyetemes világlélek képmása és kiáramlása.
A lelket hol levegőnek, hol tűznek, hol pedig a legparányibb atomok mozgásának tekintették. Szókratész nyomán Platón az, aki kialakítja az eszmeinek, mint az anyagi ellentétének, mint önálló lényegiségnek a fogalmát. Ily módon, azzal egyidejűleg, hogy Démokritosznál megfogalmazást nyer a pszichikumról szóló materialista tanítás, elnyeri klasszikus alakját az idealizmus irányzata is. …
Érdekel a cikk folytatása? »Az álmok, a hallucinációk, a telepatikus jelenségek
A lelki világ jelenségeit vagy úgy képzelték el mint anyagi részecskéket, vagy mint magasabb rendű szellemi erőt (logoszt avagy nouszt). Például Anaxagorasz szembeállította a nouszt mindazzal, amely anyagi, s amelyet szerinte csak a nousz alakít át tehetetlen káoszból cselekvően mozgékony és elrendezett kozmosszá. Az atomisták felfogása szerint a lélek kis …
Érdekel a cikk folytatása? »Az És megint dühbe jövünkről (Pari e dispari)
Az És megint dühbe jövünk egy nagyszerű film, melyben a két nagy klasszis: Bud Spencer és Terence Hill játsza a főszerepet. A történet szerint Floridában elszaporodik a szerencsejáték-bűnözés. A hadi tengerészet úgy dönt, hogy maga csinál rendet és megbízza Johnny-t (Terence Hill), hogy járjon utána az ügynek. De mivel a …
Érdekel a cikk folytatása? »