A Holsteini ló hazája Németország Schleswig-Holstein nevű települése, a fajta névadása tehát magához a településhez kötődik. Az egyik legrégebbi hagyományos lófajta Németországban, már jóval több mint 750 éve tenyésztik. A tenyésztés alapját helyi vegyes kancaállomány és keleti, andalúz mének képezték. Eleinte a katonaság sokoldalú, remek hátaslova volt, emellett pedig kiváló …
Érdekel a cikk folytatása? »A Lipicai ló
A Lipicai fajta létrejötte a 15-18. századra tehető. 1580-ban Belső-Ausztria főhercege alapította meg a ménest, mely az akkor Habsburg Birodalomhoz tartozó Lipicán került felállításra. A fajta elnevezése tehát a helységhez kötődik, ma Lipica Szlovéniában található meg. A tenyésztés során nem a katonai célok, vagy az ideális mezőgazdasági ló kitenyésztése volt …
Érdekel a cikk folytatása? »A Bandog és a Barbet
Bandog: A középkori parasztházak jellegzetes kutyája volt, bár akkor még konkrét fajtának nem volt nevezhető. 1960-ban Pennsylvaniában tenyésztették ki, mint tökéletes őrző kutyát. A „bandog” kifejezés a köztudatban egy erőszakos, vad kutyát jelképez. Erőteljes,nagyon erős és aktív állat. Emellett kitartó,megbízható és hűséges. Koponyája nagy és szögletes, állkapcsa hatalmas, harapása ollószerű. …
Érdekel a cikk folytatása? »A szegénységről
A szegénységet a szociális munkában, az ellátórendszerben deprivációnak, hátrányos helyzetnek is szokták nevezni. A szegénység, mely a XXI. Században szinte az egész világot sújtja, egyetemes jelenség, hiszen fejlettségi szinttől függetlenül minden társadalomban jelen van. A tévhit tehát megdőlt, nem igaz, hogy a fejlettebb országokban nincsenek lecsúszott rétegek, a társadalom peremére …
Érdekel a cikk folytatása? »Vajon az a barát tényleg barát?
Életünk során rengeteg helyzet adódik,ahol új embereket ismerünk,és és kialakul egyfajta szorosabb kapcsolat,amely még jó barátság is lehet.És ha eljön az életünkbe a nagy „ő” akkor az ő baráti társaságát is megismerjük,és így csak nő-nő a barátok száma.De vajon ki az igaz barát?És ezt honnan tudhatjuk meg? Ugyan mindenkivel,lehet beszélgetni,kávézni,szórakozni …
Érdekel a cikk folytatása? »A szavak ereje
A költészet, a vers szinte egyidős az emberiséggel. Amióta élünk-e Földön mindig igyekeztünk szavakba foglalni gondolatainkat, érzéseinket, a lelkünkben rejlő gondolatokat. Már az ókori Görögországban nagy jelentőséget tulajdonítottak a verseknek. A kor költői leginkább a mítoszok, a mitológiák és legendák köré vonták mondanivalójukat, mint egy valóságként hátrahagyva azt az utókornak. …
Érdekel a cikk folytatása? »Eger látnivalói: a Minorita-templom
A Minorita-templom a Dobó tér barokk stílusú temploma. A templomot Kilian Ignaz Dientzenhofer, prágai építész tervezte. A kivitelezési munkákért Falk János egri kőművesmester volt a felelős, majd halála után Nietschmann János. A templom egyhajós, alaprajza latin kereszt alakú. Homlokzata a két torony között ívesen domborodik. A kapu zárókövén a PRO …
Érdekel a cikk folytatása? »A kommunikációról
A kommunikáció nem más, mint párbeszéd két fél között. A kezdeményező felet kommunikátornak, azaz közlőnek nevezzük, míg a címzett a fogadó. A kommunikátor egy csatornán keresztül –levegő-, igyekszik tudatni mondani valóját tudatni a másik féllel. Ezt pólusnak is nevezhetjük. A pólus másik végén a címzett van, aki az információt fogadja …
Érdekel a cikk folytatása? »Eger látnivalói: a Líceum
A Líceum 1765 és 1785 között épült. Az épület alaprajza szabályos négyszög alakú, az oldalának a hossza 85 m, magassága 21 m. A homlokzatok közül az északi, a keleti és a déli díszítése késő barokk és rokokó, a nyugatié viszont copf stílusú. Ennek az oka az, hogy az építés terveit …
Érdekel a cikk folytatása? »Eger látnivalói: a Bazilika
Az egri Bazilika az ország harmadik legnagyobb temploma.1831 és 1836 között épült Hild József tervei alapján klasszicista stílusban. A helyén állt a Szent Mihály templom, amelyet a törökök mecsetté alakítottak át. 1687-ben újra keresztény templom lett.1713-ban teljesen átépítették, most már barokk stílusban. Az 1820-as években ezt a templomot lebontották és …
Érdekel a cikk folytatása? »