A járványtan (epidemiológia)

A járványfolyamat törvényszerűségeivel, a betegségek és járványok keletkezésével, terjedésével és megszűnésével foglalkozó tudomány. Kutatja azokat az okokat, amelyek betegségek keletkezéséhez vezetnek és vizsgálja mindazokat a körülményeket, amelyek azok terjedését, fennmaradását elősegítik, illetve befolyásolják. Feladata az is, hogy e törvényszerűségek feltárása alapján eljárásokat dolgozzon ki az egyes fertőző betegségek megfékezésére, megelőzésére, …

Érdekel a cikk folytatása? »

A közegészségtan és a járványügy

A közegészségtan különböző ágai sok fertőző betegség vonatkozásában elválaszthatatlanok a járványügyi munkától. Ezekről a társadalmi tényezők járványfolyamatra gyakorolt hatásának ismertetésekor lesz bővebben szó. A járványtani munkában az orvostudomány különböző ágazatain kívül egyéb tudományágaknak is fontos szerep jut. Ezek között igen jelentős a statisztika. Statisztikai módszerekkel tanulmányozzák a fertőző megbetegedések és …

Érdekel a cikk folytatása? »

AWB

Az AWB az angol Automatic White Balance mozaikszava, jelentése Automatikus Fehér Egyensúly. Ez a mai digitális fényképezőgépekbe van integrálva. Lényege, hogy a fehér szín a fotón is fehér legyen. Mivel a fehér fény egy igen tág tartományban „létezik” kb. 2800 K-től 7800 K-ig. Ezt a tartományt szokás színhőmérsékletnek is nevezni. …

Érdekel a cikk folytatása? »

Fertőző betegségek

A részletes járványtan egyenként foglalkozik a fertőző betegségekkel. Feladata, hogy minden egyes betegség járványfolyamatát tanulmányozza, tisztázza az erre ható tényezőket, s ezek alapján állapítsa meg a megelőzés és a védekezés módjait. A fertőző betegségek járványtani vizsgálatában különböző módszerek használatosak. Ezek közül a következőket említjük meg: a) A leíró (deskriptív) epidemiológia …

Érdekel a cikk folytatása? »

Virológiai diagnosztikai módszerek

A vírusfertőzések diagnosztizálása ma még bonyolult és költséges feladat, ezért csak kevés laboratórium vállalkozhat rá. Az eljárások többsége több napot, vagy hetet vesz igénybe, így a vizsgálatok eredményei a diagnózis tisztázásában sok esetben csak utólagosan hasznosíthatók. A víruslaboratóriumba beküldött anyagból a vírusok kimutatására, vagy a beküldött vérsavóból a vírusspecifilcus ellenanyagok …

Érdekel a cikk folytatása? »

Bakteriológiai vizsgálati módszerek

A bakteriológiai vizsgálati eljárások négy csoportba oszthatók: morfológiai, biológiai, biokémiai és szerológiai eljárásokra. A morfológiai (alaki) vizsgálatok a baktériumok nagyságáról, alakjáról, szerkezetéről tájékoztatnak. A vizsgálat eszköze a mikroszkóp, amely a szabad szemmel nem látható mikrobákat megfelelően nagyítja. Többféle mikroszkóp van, közülük bakteriológiai vizsgálatra leggyakrabban a fénymikroszkópot használják, amelynek nagyítása 1000-1400-szoros. …

Érdekel a cikk folytatása? »

A fertőző betegségek laboratóriumi diagnosztikája

Vizsgálati anyagok vétele és laboratóriumba küldése. A mikrobiológiai vizsgálatok eredményességének egyik alapfeltétele a szakszerű mintavétel és a vizsgálati anyagok idejekorán való eljuttatása a laboratóriumba. A vizsgálati anyagokat steril, a váladékjellegének megfelelő üveg vagy műanyag tartályba veszik és azt úgy küldik a laboratóriumba, hogy a váladék ezekből szállítás közben a környezetbe …

Érdekel a cikk folytatása? »

Védőoltások

Az aktív immunizálást a fertőző betegségek megelőzésére alkalmazzák. A különböző fertőző betegségek ellen védőoltással elérhető védettség tartama nem egyforma. Például a gyermekbénulás elleni (Sabin – ejtsd: Szebin-féle) védőoltás hatása igen hosszú ideig, feltehetően évtizedekig vagy az egész életen át tart, az influenza elleni védőoltásé pedig 1 évnél is rövidebb ideig. …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az immuitás fontossága

A szerzett immunitás lehet természetes és mesterséges. 1. Szerzett természetes immunitás keletkezik egyes fertőző betegségek kiállása után. Az így létrejött immunitás tartama különböző fertőző betegségek esetében lényegesen eltér egymástól, pl. a kanyaró kiállása úgyszólván az egész életre védetté teszi a szervezetet, míg az influenza utáni immunitás csak rövid ideig tart. …

Érdekel a cikk folytatása? »

Fogékonyság – immunitás

A járványfolyamat akkor marad fenn, ha a fertőzőforrásból a külvilágba került kórokozó valamilyen terjedési módon fogékony emberi szervezetbe jut. Az ember fogékonysága a különböző fertőző betegségekkel szemben eltérő. Vannak betegségek, amelyekre a fogékonyság általános (pL kanyaró, influenza stb.). Más betegségekben viszont akkor sem betegszik meg mindenki, ha a fertőzés összes …

Érdekel a cikk folytatása? »