Kezdőlap / Állatok / Sisakos kazuár

Sisakos kazuár

A sisakos vagy déli kazuár (Casuarius casuarius) Ausztrália északnyugati részén, Új-Guinea szigetén és más környező szigeteken honos. Élőhelyének jó részét elvesztette a mezőgazdaságnak és az emberi letelepedésnek következtében. Sokukat autó üt el vagy kutyák kapják el. Természetes élőhelye a trópusi esőerdő, mangrove-erdő vagy egyes mocsarak.
Mindenevő, gyümölcsöket, fűféléket, gombákat és kisebb állatokat fogyaszt. Súlya 58 kg körüli, magassága 1,5-1,8 méter.
A sisakos kazuár színes, félénk, repülésre képtelen madár. Feltűnő és szép állatok fekete-kék tollazatukkal és nagy termetükkel, de ritkán látni őket. Ausztrálián kívül él még két másik kazuárfaj is. 
A fején szarvszerű sisak található, nem teljesen tisztázott, hogy mi célt szolgál. Előtérbe kerülhet dominancia-harcoknál, de mindenképpen hasznos, amikor az aljnövényzeten próbál átjutni.
A kazuár tolla szokatlan, nem rendeződik csoportokba mint más madaraknál, hanem inkább szőrszerű. Nincs farktolla, szárnya pedig nagyon gyenge. A sisakos kazuárnak hosszú zömök lába van, akár 5o km/óra sebességgel is futhat. Lábán három ujj található, könnyen átjut vele az avaron, és a középső láujján található éles karom védekezésre szolgál. 
Főként gyümölcsöket eszik, ameleket egészben nyel le, a magokat ürülékével terjeszti. Vannak olyan magok, amelyek túl nagyok ahhoz, hogy más állatok emésztőrendszerén keresztüljussanak, ezért a kazuár fontos az esőerdő egyes növényeinek fennmaradásában.
Többnyire magányosan él, udvarlás és tojásrakás idején találkoznak csak a madarak. A hím kelti ki a kékeszöld tojásokat, és kilenc hónapig vigyáz a barna csíkos fiókákra. A tojó nem foglalkozik a fiatal madarakkal.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

Állategészség védelem: Fertőző bursitis

Kóroktan. A betegség kórokozója birnavírus. A vírus nagyon ellenálló, az alomban egy-négy hónapig fertőzőképes marad, …

1 hozzászólás

  1. menyiert adn a tojas

Hozzászólás