LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Több gyógyszerünk van az allergia tüneteinek enyhítésére. Ezek közül a legfontosabbak az antihisztaminok. A kezelőorvos az egyéni érzékenységnek megfelelően azt az antihisztamint írja elő, amelyet a beteg a legjobban képes elviselni, és ami a leginkább alkalmas a panaszok megszüntetésére. Sajnos ezek a gyógyszerek egyénenként változó mértékben bágyadtságot, álmosságot okozhatnak. Ezért végig kell próbálni az antihisztamin hatású gyógyszereket, és végül annál maradni, amelyik a legkevésbé bágyaszt és a tüneteket jól enyhíti. Az antihisztaminokat nem szedhetik a veszélyes munkahelyen dolgozók, gépkocsivezetők. Az ilyen betegeknek orrcseppeket, szemcseppeket szokás felírni, illetve kalciumtartalmú injekciókkal vagy tablettákkal próbálkoznak. Az orrcseppeket érösszehúzó anyaggal kombinálják, sajnos gyakran ez sem hozza meg a kívánt eredményt, tartós használata hozzászokást eredményez.
Ha a allergiás beteg tünetei súlyosak, de csak négy-hat hétig tartanak, vagy az antihisztamin-szedésnek ellenjavallata van, a kezelőorvos mérlegeli a kortizonszármazékú Prednisolon alkalmazását. A kezelést a hatásos mennyiséggel kell elkezdeni, majd azt fokozatosan csökkentve, a legkisebb fenntartó adagot kell a virágzás megszűnéséig a beteg szervezetébe juttatni.
Néhány esetben előfordul, hogy a allergia valóban olyan súlyos tüneteket okoz, melyek nem javulnak az antihisztaminokra; a kortikoszteroidok, így a Prednisolon, mellékhatásai miatt nem javasolható, ilyenkor a beteget a virágporszezon előtt úgynevezett immunoterápiában, hiposzenzibilizálásban részesítjük.
Ennek az a lényege, hogy a beteg – az érzékenysége alapján megállapított – virágporkivonatból készült oltásokat kap. A kezelést kis mennyiséggel kell kezdeni. Meghatározott időközönként a bőr alá fecskendezik a virágporkivonatot annak érdekében, hogy a beteg szervezete egy bizonyos védő ellenanyagot, blokkoló ellenanyagot képezzen az ismételt injekciók során. Virágzáskor ez az ellenanyag megakadályozza az allergiás folyamat megindulását. A beteg mindig azt a kivonatot kapja, amelyre érzékeny. Az oltás után 20-30 percig mindig az orvosi váróban kell maradnia, hogy az orvos ellenőrizhesse az oltás eredményét, és a következő adagot ehhez igazíthassa. Azért is várni kell még, mert ez idő alatt jelentkezhet olyan általános allergiás tünet, csalánkiütés, nehéz légzés, rosszullét, amelynek elhárítására a kezelőorvos azonnal készen áll. Az injekciós kezelés (az immunterápia) kényelmetlen, és több év szükséges a tünetmentes állapot eléréséhez. A betegek egy részénél a legszabatosabb kezelés mellett is elmarad a várt eredmény. Ezért azoknál a betegeknél, akik három év után sem tapasztalnak javulást, meg kell szakítani ezt a gyógyászati eljárást. Vannak betegek, akik virágporérzékenyek ugyan, de nincs náthás tünetük, csak kötőhártya-gyulladás lép fel náluk a virágporszezonban, vagy csupán fejfájósak, rossz a közérzetük, ájulási hajlamról számolnak be. Mások nem tudnak epret, málnát vagy barackot enni ebben az időszakban, mert csalánkiütést okoznak ezek a gyümölcsféleségek, ugyanezeket viszont télen, mélyhűtött formában bátran fogyaszthatják, mert ilyenkor nem idéznek elő tüneteket.
