Székesfehérvár

Árpád vezér törzsének szállásterületén 1000-ben királlyá koronázták Istvánt, aki 1018-ban – külső és belső ellenségtől veszélyeztetett hatalmának megszilárdítása után – megnyitotta a Szentföldre Fehérvár alatt vezető zarándokútvonalat. Ez indokolta, hogy az útvonal közelében reprezentatív királyi központot hozzon létre: Székesfehérvárt. Az ősi Alba Regia több mint fél évezredig koronázó város, királyok temetkezési helye és törvénylátó napok helyszíne volt. Itt helyezték örök nyugalomra az országalapító István királyt és itt avatták szentté 1083-ban. Későbbi királyaink közül is többen nyugszanak Fehérvárott.
Az Országalmánál (Ohmann Béla) az augusztus 20-ához kötődő ünnepségekhez és a szeptember utolsó szombatján megtartott Fehérvári Vigasságokhoz teremtenek impozáns hátteret a tér épületei, a Városháza, a Püspöki Palota és a ferencesek temploma – utóbbi Szent Imre herceg szülőhelyét jelző emléktáblával, Fadrusz János Corpusával, Medgyessy Ferenc falikútjával.
A történelmi belvárosba vezető Liszt Ferenc utca elején az egykori Palotai városkapu alaprajzát terméskövekkel jelzik.
A belvárost a középkori városfal egy viszonylag épen maradt szakasza zárja le, előtte a parkban Bory Jenő Püspökkútja egészíti ki a dombra épült Püspöki Székesegyház háztetők fölött kukucskáló toronypárjának látványát. Városháza jobb oldali szárnya – a róla elnevezett téren – az 1700-as évek elejéről származik, különlegesen míves kapuzatát korinthoszi oszlopok, szimbolikus szobrok alkotják, áttört kőerkélyén a város címerével. Bal oldali szárnyának – az egykori, copf stílusú Zichy-palotának – figyelemre méltó a Kossuth utcai kapuzata (1780-as évek). A ferences rendház az Egyházmegyei Múzeum gyűjteményét, a szemközti Püspöki Palota (Rieder Jakab, 1802) könyvtára több ritkaságot, ősnyomtatványokat is őriz. A városközpontban, a Nemzeti Emlékhelyen (1938) ma már csak Szent István bazilikájának maradványai tanúskodnak a középkori Székesfehérvár történelmi szerepéről. Középpontjában állott valaha a királyi trónus, a „szék” melynek a város a nevét köszönheti.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Miként vált a Lillafüredi kisvasút Miskolc egyik turisztikai látványosságává

1924 májusában korlátoltan, de megindult a személyforgalom szállítása a Lillafüredi kisvasút által. Ennek a fellendülését …

Hozzászólás