Kezdőlap / Társadalom / Házasság / Társadalmi viszonyok a házasságban

Társadalmi viszonyok a házasságban

A mai magyar házasságokat sokféle szempontból lehet csoportosítani, típusokba sorolni. Az egyik lehetséges szempont a származás és a társadalmi helyzet szerinti kategorizálás: megkülönböztethetünk munkás-, paraszt- és értelmiségi házasságokat, továbbá ezek kombinációit, vagyis származás szerinti vegyes házasságokat (pl. munkás-értelmiségi). Az utóbbi évtizedek nagy társadalmi mobilitása, az egyének társadalmi helyzetének nagyarányú megváltozása erősen megnövelte az ilyen vegyes házasságok számát. Kevés adattal rendelkezünk azonban afelől, hogy ezek mennyire stabilak. Mindenesetre az alapvető tendencia továbbra is az azonos vagy hasonló társadalmi helyzetűek házassága.
De az azonos társadalmi osztályhoz vagy réteghez tartozók között is különböző házasságtípusokat ismerhetünk fel a réteghelyzettől vagy a szűkebb társas környezet (mikromiliő) hatásaitól függően.
Ez az osztályozás a házasság külső, társadalmi meghatározottságának felismerésén alapul, s többféle változata lehetséges. Egyik figyelemre méltó változata Márkus Mária négy családmodellje, amely házassági tipológiának is beillik: az első a tradicionális, hagyományos modell- nagyjából az, amit a parasztházasság kapcsán láthattunk. A második a polgári modell; ezt46 is jól ismerjük az eddigiekből. A harmadikat a gazdasági kényszer modelljének nevezi jellemzője a nő kényszerű munkavállalása és „kettős szereposztása”, vagyis amikor a nő kereső foglalkozása mellett korábbi, hagyományos feladatait is ellátja. Végül a negyedik az emancipált házasság-, illetve családmodell, melyben a nő egyenrangú társa a férfinak.
Vannak azonban olyan házasság-tipológiák is, amelyek a házasságokat nem külső meghatározottságuk, hanem belső tartalmuk, lélektani jellemzőik alapján csoportosítják. Az egyik legkorábban kidolgozott és legegyszerűbb ilyen tipológia (E. W. Burgess L. S. Cottrell, 1938) a házassággal való elégedettséget vette alapul, s így öt típusba sorolta a házasságokat („nagyon boldog”, „boldog”, „átlagos”, „boldogtalan” és „nagyon boldogtalan”). Ez azonban keveset mondott a házasság tartalmáról. De ugyanígy nem lehet a házasság minőségére biztosan következtetni annak a belső sajátosságnak alapján, hogy a házaspár gyermektelen, illetve egy vagy több gyermekkel rendelkezik – bár kétségtelen, hogy sajátos különbség van a gyermekes és gyermektelen házasságok között.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Legyünk nyitottak gyermekeink felnőtté válására

A legtöbb szülő sajnos értetlenül szemléli gyermekei gondjait. Főleg a bizalmas, bensőséges kapcsolat hiánya miatt, …

Leave a Reply