Vácrátót

Sződ után, Gödöllő felé haladva érhetünk Vácrátótra. Kerékpárral, vagy vonattal is megközelíthető.
Hosszan elnyúló utcái, öreg házai utalnak arra, hogy régóta lakott település. A korábban Rátoth nevű falut a krónikák szerint a Casertából származó itáliai Olivér és Ratold lovagok alapították Kálmán király alatt. Neve 1219-ben már oklevelekben szerepel. Fő látványossága a híres botanikus
kert, a műromokkal. Az MTA Vácrátóti Botanikus kertje az ország legnagyobb élőnövény gyűjteménye, 15000-nél több fajt, fajtát, változatot őriz. Kialakításában meghatározó szerepe volt a természetért és szép kertekért rajongó Vigyázó Sándornak, aki Jámbor Vilmossal terveztette meg a park 1782-ben kezdődött felújítási munkáit. A munka 30-35 évig tartott. Az 1930-as években 300 fajta dáliát szaporítottak és neveltek itt. A telepített fenyves helyén alma- és körtefákból álló gyümölcsöst létesítettek. A Magyar Tudományos Akadémia által megörökölt arborétum újabb átalakítása 1950-ben kezdődött, melyet a közönség számára 1961-ben nyitottak meg. Az eligazító táblák és a helyszínen vásárolható ismertetők jó tájékozódást nyújtanak. Érdemes megtekinteni a tiszafa állományt, a juharfélék, s a ritka fenyőfélék gyűjteményét. Az Észak-Amerikában honos mocsári ciprus itt látható példányának légzőgyökerei fejlődtek ki legszebben Európában. A Kelet-Ázsiában szent faként ültetett kétlaki páfrányfenyőt is megtalálhatjuk itt. Ennek levele Weimar emblémája. Az üvegházakban láthatunk termő kávécserjét, kakaófát, virágzó trópusi orchideákat. Az alaposabban érdeklődőket segíti egy térképszerű bemutatókert, 100 család, több
mint 5000 lágyszárú növényének fej¬lődéstörténeti ismertetésével. Az arbo¬rétumban az utóbbi évtizedben szép sziklakertet is építettek. Látogatható: egész évben 8-16 óráig (üvegház: április 1- október 31-ig)
A kastélypark mellett található a Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus templom. Az 1745¬ben épült egyhajós, nyújtott szentélyű templom főhomlokzati fülkéiben később készült szobrok láthatók. A homlokzat elé ugró tornyon Piéta, az oldalakon Szent Rókus és Szent Flórián.
A szobrokat a templom melletti Szentháromság-szoborral együtt Herbestreit
József pesti szobrász készítette 1780¬ban. A templom szentélyét 1936-38 között keresztházzal bővítették. A hevederekkel osztott keresztboltozatos belsőben rendkívül értékes barokk oltárok és berendezés található.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

Lillafüred és a Barlangok

Ebben a cikkben a Lillafüredi Anna-barlangról és a Szeleta barlangról lesz szó. Elsőként következzen az …

Leave a Reply