X-men: az elsők

Magyarországon a képregény filmek általában bevételi oldalról nem számítanak jövedelmezőnek, mert az itthoni kultúrában nincs olyan mértékben jelen a mítoszteremtés ezen formája, mint a tengerentúliban, ahol egyszerű történelmi okok miatt, saját maguk vették kézbe a mitológiák kitalálásának irányvonalát megalkotva ezzel a szuperhősökről szóló köteteket. Így lett Szupermen a csodaszarvas, míg Batman autója Lehel kürtjének a megfelelője.
Ennek ellenére a mutánsokat felvonultató széria, mindig nagy érdeklődést váltott ki hazánkban is és ez most sincs másképp, amikor visszarepülünk az időben a kubai rakétaválság idejére, hogy először találkozzunk a még két lábon járó, a hajára különösen érzékeny X- professzorral és a Holocausztot rettenetes nehézségek árán túlélő Magnetóval, akit akkor még Ericnek hívtak, ahogy a plakát hirdeti.
Kettőjük összefogása szükséges ahhoz, hogy felkeressék a világban magányosan tengődő, hozzájuk hasonló képességekkel megáldott mutánsokat, megtanítva ezen elveszett lelkeket képességeik biztonságos és pontos használatára, annak érdekében, hogy megakadályozzák az atomkatasztrófát.
A helyzetet árnyalja, hogy a háború oldalán is, természetfeletti képességeket birtokló és azokkal visszaélő lények állnak, így nem csak ember és ember, de mutáns és mutáns között is konfliktus alakul ki, ami miatt óhatatlanul előidézi a mutánsok és az emberek közötti ellentét létrejöttét. Fő okai a bizalmatlanság és a félelem. Tisztán kirajzolódik a metafora, ami az eredeti képregénynek is táptalajául szolgált.
A film nagy előnye, hogy nincs túlzsúfolva, sem karakterekkel, sem akcióval. Egy kezdő rendező elképzelhető, hogy aránytalan akcióorgiát hozott volna létre egysíkú karakterekkel, túl sok nagyágyúval, akiknek grandiózussága kiütötte volna egymást. Ezzel szemben Matthew Vaughn angol direktor ritka érzékkel vegyítette, az alapok felvázolását, a szereplők háttértörténetét, az egymás közti viszony kérdések nélküli alakulását, a toborzást, a kiképzést, a humort, a komolyságot, a végső összecsapást és ezen történések alatt végig, a társadalomról és az emberi gondolkodásmódról feltett kérdések megvitatását.
A film pozitívumaihoz írható még a remek, színész, zene és helyszínválasztás. Hátránynak pedig felróható a film hossza, ami a rosszabb vesével megáldott nézőket komoly próba elé állíthatja, illetve az, hogy néhol a különböző számítógépes effektusok nem sikerültek elég meggyőzőre, ami akciófilm esetében, akármennyire is árnyalt nem a legelhalványulóbb figyelmetlenség.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

Kung Fu Panda 2.

A mese ott folytatódik, ahol az első rész abbamaradt: Po, a Sárkányharcossá avanzsált ifjú és …

Hozzászólás