Zágráb – mintha Budapesten lennénk…

Horvátország fővárosa 1 millió lakost mondhat a magáénak. 1094-ben Szent László király alapította, a Káptalan-domb tőszomszédságában alakult ki a korai polgárváros. Érdekesség, hogy Károly Róbert megkoronázására is itt került sor 1300-ban. 1991 óta Horvátország fővárosa.
Csak miután a törökök kivonultak, kapta vissza Zágráb városi rangját, de a városrészek egyesítésére 1850-ig kellett várni. A Főpályaudvar, a Nemzeti Színház és az Akadémia az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült, amikor a város rohamos fejlődésnek indult több szempontból is.
Zágráb épületei, műemlékei Budapest és Bécs utcáit idézik, mediterrán varázzsal ötvözve. A városközpontban kellemes parkok csalogatják a látogatókat és innen indul Zágráb legszebb bevásárlóutcája, az Ilica.
A Jellasics-téren találkoznak össze a főváros villamosútvonalai, az itt élők ezt tekintik Zágráb szívének, valódi központjának.
Belvárosi sétánk során több nevezetes történelmi személy szobrával találkozhatunk, így például: Jurisics Miklóséval, vagy Jellasics bán kőalakjával.
Zágráb valójában két város egyben, az alsóváros a hatalmas tereké és sugárutaké, a felsőváros meghitt, középkori atmoszférája miatt népszerű.

Főbb nevezetességei:
– Tkalciceva utca, ahol egész évben igazi mediterrán forgatag van. Kávézók, bárok, hamisítatlan turistacsalogató kavalkád!
– Mária Mennybemenetele Székesegyház
– Szent Márk Templom
– Maksimir park és városi állatkert: a növények, állatok, mesterséges kis tavak szerelmeseinek
– Városi múzeum
– Mimara múzeum
– Technikai múzeum
– Kőkapu
– Jellasics-tér
– Mirogoj-temető