LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
MI A CSONTRITKULÁS?
A csontritkulás a csontszövet vesztesége, ami a benne található kalciumkészlet csökkenésének eredménye; a csont – miután ilyen módon „lyukacsossá” vált – elveszíti ellenálló képességét. Ez az ösztrogénhiányból származó legsúlyosabb szövődmény. A nő számára fájdalmas és esetenként megnyomorító következményei kb. 10 évvel a menopause után érzékelhetők.
MIKÉNT NYILVÁNUL MEG?
A csontritkulás a menstruációk megszűnte utáni első évtől kezdődik. Lassan és kitartóan folytatódik, de tünetei csupán 7-10 év múlva jelentkeznek.
•Szórványos, meghatározhatatlan, de makacs fájdalmak jelentkezése gyakran a hát- és a deréktájon.
•A csigolyák illeszkedésével kapcsolatos deformációk, p1. a hajlott vagy görnyedt tartás.
•A testmagasság fokozatos csökkenése, ami elérheti a 3-12 cm-t is.
•És különösen a törések gyakorisága, néha a legkisebb ütésre. A csukló, a combnyak és a gerincoszlop van leginkább veszélyben. A combnyaktörések csökkentik az idős nő életbennmaradási esélyeit, nem elsősorban a törések, hanem a lehetséges szövődmények miatt.
•Az ösztrogénhiány mennyiben váltja ki a csontveszteséget? Látható szilárdsága ellenére a csontszövet valójában állandóan módosul. Az ösztrogének lényegesek a kialakulásában, de a pusztulás folyamata elleni védekezésben is, mert segítenek a kalcium és A-vitamin-készletének megőrzésében. Ösztrogének hiányában – minden tanulmány ezt bizonyítja – a csont elveszíti összetevőinek és szilárdságának egy részét, amitől törékenyebbé válik. Egyébként egyértelmű összefüggés van a csontritkulás mértéke és a menopauzát követő évek száma között.
A terhesség és a szoptatás idején éppen ezeknek a hormonoknak igen magas aránya az, ami megóvja a csont kalciumtartalmát. Ugyanígy a hormonkezelés is fékezi a csont pusztulását.
NÉHÁNY KIFEJEZŐ SZÁMADAT
•A csont tömege maximális értékét 30 éves korban éri el.
•30 éves kortól 10 évenként 3%-kal csökken.
•A menstruációk megszűnte után (átlagosan az 50. életévben) a csont
veszteség hirtelen felgyorsul és eléri az évi 1-2%-ot.
•A csontritkulás a 60 éves nők egynegyedét, a 70 évesek egyharmadát
érinti.
•A csont a törési küszöböt a no 60-65. éve körül éri el.
•A combnyaktörések száma 60 év felett minden öt évben megduplázódik.
KIKNÉL A LEGNAGYOBB A KOCKÁZAT?
Tudva azt, hogy a csontritkulás hosszú éveken át észrevétlen marad s minden negyedik nő áldozatául esik, ki kell szúrni a „kockázatos” eseteket, és még mielőtt késő lenne, megelőző kezelésben részesíteni. Jelenleg két módszert alkalmaznak: – kiszűrik azokat, akik „kockázatos” esetnek tűnnek; – lemérik a csonttömegét az új radiológiai műszerek segítségével.
Melyek a csontritkulás e kockázati tényezői?
Egyesek nem kerülhetők el, mivel genetikai vagy gyógyászati természetűek.
• A fehér nők, különösen, ha világos bőrűek és szőke hajúak, valamint az ázsiaiak jobban ki vannak téve a folyamatnak, mint a fekete nők, akiknek csonttömege jelentősebb.
•Azok a nők, akiknek a családjában töréssel kísért csontritkulásos esetek voltak, örökölhetik a családi hajlamot. A kockázat még nagyobb, ha egyébként is (nagyobb ütés nélkül) törékeny a csontjuk.
• A vékony testalkatú, alacsony, kevésbé izmos nők is nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint testesebb társaik, akik – miután zsírszöveteik jóvoltából több ösztrogént termelnek – védettebbek.
• Az ösztrogénhiánnyal közvetlenül összefüggő okok miatt azok, akiknek korai menopauzájuk volt – amely akár természetes úton, akár a petefészkek eltávolítása miatt következett be – egyértelműen hátrányban vannak, ha nem kapnak megelőző kezelést.
• Végül egyes betegségek, amelyek a bél vagy a gyomor egy részének műtéti eltávolítását teszik szükségessé (pl. a Crohnbetegség), melynek következtében csökken a bél kalciumfelszívó képessége, valamint egyes gyógyszerek is, mint pl. a mellékvesehormonok, pajzsmirigyhormonok vagy anti-acidumok.
Ezzel szemben vannak más, az életmóddal kapcsolatos olyan tényezők is, amelyek elkerülhetők vagy módosíthatók.
• A dohányzás többféle úton-módon fejti ki hatását. Zavarja a kalcium felszívódását és előrehozza a menopauza időpontját. A dohányos nők körében, különösen, ha soványak is, sokkal nagyobb a csonttörés kockázata.
•Az alkohol nagymértékű fogyasztása végzetes hatást gyakorol a petefészekre és gyorsítja a kalciumvesztést.
• A koffeinnel való visszaélés, ideértve a kávét, a teát és a Coca Colát is ugyanezt a hatást fejtheti ki. E mellett még az álmatlanságot és a szorongást is növeli.
• A testmozgás hiánya kétségtelenül a csonttömeg fogyatkozásának egyik fő oka. Az ülő foglalkozás és a némely sajnos elkerülhetetlen tartós mozdulatlansággal járó betegség, magával hozza a csontok fokozott kalciumveszteségét.
•Az életkornak nem megfelelő táplálkozás:
– Kalciumban túl szegény táplálék. A kalcium a csontépítésen kívül szerepet játszik az izomfelépítésben, a szívműködésben, az idegingerek továbbításában, valamint a véralvadásban is. Ahhoz, hogy létfontosságú funkcióit ellássa, a szervezet rákényszerülhet, hogy a csontban raktározott tartalékból merítsen, amely ezt megsínyli. A kalciumban gazdag étrend rendkívül fontos, mert csak 10-30%-át képes hasznosítani a szervezet, és ez az arány 50 éves kor felett még csökken. Nemzetközi statisztikai felmérések szerint, azokban az országokban, ahol kevés kalciumban gazdag ételt fogyasztanak, p1. Japán, igen magas a csontritkulásos betegek száma, míg a nagy tejfogyasztó országokban, p1. Finnország, kevésbé ismerik ezt a problémát.
A CSONTRITKULÁS KOCKÁZATÁT NÖVELŐ TÉNYEZŐK
Genetikai és gyógyászati tényezők:
– Fehér vagy keleti típus
– Vékony testalkat, alacsony termet
– Személyes vagy családi előzmények – Korai menopauza (40 év előtt) – Veseelégtelenség
– A gyomor vagy a vékonybél egy részének eltávolítása
– Mellékvesehormonok, antiacidumok vagy pajzsmirigyhormonok rendszeres használata
Életmódhoz kötődő tényezők:
– Dohányzás
– Túlzott koffeinfogyasztás
– Túlzott szeszesital-fogyasztás – Testmozgás hiánya – Elégtelen kalciumpótlás – Túlzott fehérjefogyasztás – A-vitamin hiánya – Túlzott só fogyasztás
– A fehérjében túl gazdag táplálék kedvezőtlenül befolyásolja a kalciumasszimilációt. Úgy tűnik, hogy a vegetáriánusoknak és azoknak, akik kevés húst fogyasztanak, a menopauza után erőteljesebb a csontozatuk.
– Túl sós ételek. A só elmozdítja a kalcium kiválasztását a vizeletben.
• A D-vitamin hiánya. Ez a kalcium felszívódásához nélkülözhetetlen vitamin a napfény hatására a bőrben képződik és elraktározódik a májban, amely a szervezet szükséglete szerint bocsát ki belőle.
HOGYAN MÉRJÜK A CSONT TÖMEGÉT?
Jelenleg nem áll rendelkezésre semmiféle olyan eszköz a csontritkulás gyanús nők kiszűrésére, amely egyidejűleg egyszerű, olcsó és széles körű használatra alkalmas módszer lenne. A közelmúltban két radiológiai eljárást fejlesztettek ki. Ezek a scanner és főleg a bifotonikus abszorpció. Ez utóbbi igen pontos, kevéssé veszélyes és igen költséges, viszont lehetővé teszi a csont állapotának felmérését és alakulásának figyelemmel kísérését. Protein és csontkalcium biológiai adagolása talán befolyásolhatja a csonttevékenység alakulását. Az eredmények máris biztatóak.
HOGYAN KELL KEZELNI A CSONTRITKULÁST?
A legjobb a megelőző hormonális kezelés. A csontritkulás önmagában is indokolttá teszi alkalmazását. Erre még visszatérünk.
Mindamellett, ha egészségi okból vagy egyszerűen személyes indokból elzárkóznak az alkalmazásától, két további preventív megoldás lehetséges:
• Végezzen testmozgást. A rendszeres fizikai tevékenység erősíti az izmokat, amelyek viszont ösztönzik a csontokat, elősegítve a jó vér- és oxigénellátást és ez által más, számukra szükséges anyagokhoz való hozzájutást. Amerikai tanulmányok bebizonyították, hogy azok a nők, akik rendszeresen futnak, érzékelhetően növelik csonttömegüket szemben azokkal, akik semmiféle fizikai tevékenységet nem folytatnak.
• Fogyasszon sok, kalciumban gazdag élelmiszert (lásd a táblázatot). 50 év felett napi 1-1,5 g kalciumra van szükség a szervezet igényeinek fedezéséhez a csontkészlet kimerítésének veszélyeztetése nélkül.
• Ügyelni kell a megfelelő D-vitamin-pótlásra. A napi szükséglet kb. 450 NE. A napfényhiány kompenzálására (különösen télen) ajánlatos vitaminkészítményt szedni.
El Végül pedig ki kell küszöbölni minden kockázati tényezőt: alkoholt, dohányt, túlzott kávé- és só fogyasztást.