Kezdőlap / Tudomány / A gondolat valóságos és létezik

A gondolat valóságos és létezik

A vuIgármaterialista álláspont módszertani helytelensége abban jelentkezik, hogy az agyat tekinti az eszmék végső és egyetlen forrásának, és ezáltal elszakítja az agyműködés termékeit a visszatükrözés tárgyától. Dietzgen vulgármaterialista hibáit bírálva Lenin azt írta: „Az, hogy a gondolat is, az anyag is »valóságos«, azaz létezik – igaz. De aki a gondolatot anyaginak nevezi, az hibás lépést tesz a materializmus és az idealizmus összekeverése felé.”
A gondolat, a tudat valóságos. Valóságuk azonban nem objektív, hanem szubjektív. Egyértelmű-e vajon a kapcsolat az agyban végbemenő fiziológiai folyamatok és az ember világnézete, meggyőződései és érdekei közt? Lehet-e ítélni az agy struktúrája és a fiziológiai folyamatok jellege alapján arról, mit gondol az ember, milyen szándékok formálódnak tudatában, kikkel rokonszenvezik és kiket gyűlöl?
Az agy struktúrája és fiziológiája alapján lehetetlen magyarázatot adni arra, miért gondolkodtak az emberek az ősközösségi társadalomban másként, mint a görög klasszika vagy a középkor idején, s miért nem gondolkodnak ma úgy, mint – mondjuk – két évszázaddal ezelőtt. Bármeddig is tanulmányozzuk a fiziológiai agyfolyamatokat, sosem fogjuk tudni megválaszolni a kérdést: miért keletkeznek a vallásos ember fejében meghatározott képek, eszmék és érzések, az ateista agyában viszont ezekkel egyenest ellentétesek.
Az anyagi és az eszmei különbsége abban is megnyilvánul, hogy a gondolkodás törvényei nem esnek egybe azoknak az agyban végbemenő fizikai, kémiai és fiziológiai folyamatoknak a törvényszerűségeivel, amelyek a tudat anyagi alapját alkotják.

Ezt mindenképpen olvasd el!

A kullancsról

A kullancsnak szerte a világon közel 800 faját ismerjük. Kis hazánkban eddig 42 féle fordult …

Hozzászólás