LifePress Életmód magazin Ezeket is nézd:
A legnyilvánvalóbb és talán legfontosabb történelmi tendencia a házasság jövője szempontjából az egyre fokozódó mértékű demokratizálódás. Ez tulajdonképpen már a polgári korszakban megkezdődött, de csak napjainkban teljesedik ki.
A házasság demokratizálódása azt jelenti, hogy megszűnik korábbi kiváltság-jellege, eltűnnek a korlátozások, a nehezen teljesíthető feltételek. Ennek következtében néhány esetet (pl. elmebetegség stb.) kivéve minden felnőtt korú férfi vagy nő számára elérhető a házasság. A jogi korlátok mellett a gazdasági korlátok is csökkentek. A lányoktól ma már egyre kevésbé várják el a „stafírungot”, a hozományt, s a férfinak sem kell bizonyítania, hogy az előírt szinten el tudja tartani feleségét és családját. De csökkenő tendenciát mutatnak a házasságkötés osztálykorlátai is; egyre gyakoribb – és egyre kevésbé kelt megütközést – hogy különböző származású, társadalmi helyzetű emberek házasodnak össze egymással.
Minthogy a korábbi kiváltság-jelleg erősen megnövelte a házasság vonzóerejét, a korlátok feloldásának első reakciója a házasodási kedv növekedése volt. Ma már szinte mindenki megpróbálkozik a házassággal – akár alkalmas rá, akár nem. Ez azonban – nem nehéz belátni – bizonyos veszélyeket rejt magában. A felnőttkor elérése ugyanis nem jelenti a házasságra való érettség automatikus bekövetkezését. Lelkileg sokan még hosszú ideig éretlenek a házasságra, s vannak, akik egész életükben nem válnak erre igazán alkalmassá. A harmonikus párkapcsolat érett, egészséges személyiséget feltételez; ugyanakkor tény, hogy a felnőttek jelentős része szenved valamilyen személyiségzavarban – az alkoholizmustól kezdve a legkülönbözőbb ún. pszichopátiákig. Ezek házassága csaknem biztos kudarc, ami nemcsak saját állapotukat súlyosbíthatja, hanem a házastársukét is veszélyezteti. (Nem is beszélve az utódaikra gyakorolt károsító hatásról.)
