A nikotinizmus

A WHO adatai szerint a Föld össznépességének több mint egyharmada dohányzik. Nem véletlen, hogy a dohányipar az egyik legjobban működő üzletág a világon, habár minden dohányzó hosszú távon az életével játszik.
Hogyan hat ránk a nikotin? Egy slukk elszívása után már másodperceken belül az agyba ér a kapott dózis, hirtelen pozitív, élénkítő hatást gyakorol a szervezetre, a figyelem és a koncentrációs képesség növekedését, jó közérzetet idéz elő. Ezt a felfokozott állapotot azonban egy negatívabb stádium követi, ami újabb rágyújtásra késztet. A láncdohányos számára alapvető kényszerré alakul, hogy folyamatosan ugyanazon a magas dopaminszinten tartsa szervezetét. Ugyanakkor már az első pár szál cigaretta után kialakul a nikotintolerancia az embernél, ami azt jelenti, hogy azonos hatás kiváltásához egyre nagyobb nikotinmennyiség szükséges. A személy egy idő után már társadalmi kötelességei és egyéb tevékenységei során is kényszert érez a rágyújtásra.
Már az ideiglenes, pár órás megvonás is erős elvonási tünetekkel jár, a szenvedélybeteg feszült, ingerült, türelmetlen lesz, ezt fejfájás, koncentrációs zavarok kísérik, hosszabb távon alvászavarok és megnövekedett étvágy nehezíthetik a leszokást.
A dohányosok annak ellenére is hódolnak szenvedélyüknek, hogy tisztában vannak annak egészségre káros hatásaival. A nikotinfüggőség leggyakrabban légúti betegségeket, krónikus hörghurutot okoz, amit gyakori köhögés és légszomj kísér. Emellett a tüdőgyulladás, a tüdőtágulat, szív- és vérnyomásbetegségek és a daganatos betegségek kialakulásában is jelentős szerepet játszik, nem utolsó sorban befolyással van a potenciára és a fogamzó képességre.