Nyúldomolykó Leuciscus leuciscus
Jegyei: teste előfordulási helyei szerint változó mértékben nyújtott, csaknem kerekded, kis fejjel és szűk, gyengén alsó állású szájréssel. Pikkelyei nagyok, 47-53 az oldalvonal mentén. Hátúszója 10-11, farok alatti úszója 10-12 sugárral; a farok alatti úszó pereme gyengén öblösödő. Garatfogai kétsorosak, 2.5-5.2(3). Színezete: háta sötét, kék csillogással; oldalai sárgásak, ezüstösen csillogóak; has oldala fehéres. Mell-és hátúszói, valamint a farok alatti úszó a sárgástól a narancsszínűig változhat. Oldalvonala felül és alul gyakran sötéten szegett. Testhossza: 15-20 cm, max. 30 cm. Élőhelye: főként a homokos vagy kavicsos talajú, gyors folyású vizek lakója. Dél-Franciaországban, a Rhőne, Garonne és az Aduor vízrendszerében él egy alfaja, a L. l. burdigalensis. A hazai folyóvizekben, főleg az erős sodrású részeken, mindenütt előfordul.
Életmódja: a felszín közelében mozgó, rajban élő halfaj, egyike a legjobban úszó halaknak a pontyfélék között. Április-májusban ívik, ilyenkor a hímek egész testét apró nászkiütések borítják. A kb. 2 mm átmérőjű ikrák vízinövényeken és köveken tapadnak meg. A nyúldomolykó 3. életéve végén ivarérett, ez ritkán egy évvel korábban is bekövetkezhet. Tápláléka: plankton, férgek, csigák, rovarlárvák, vízi- és repülő rovarok, ritkábban növényi részek is.
Doni domolykó Leuciscus danilewskii
Jegyei: teste előfordulási helyei szerint változó mértékben nyújtott, oldalról csak kevéssé lapított, feje kicsi, szájrése szűk, gyengén alsó állású. Pikkelyei nagyok, 43-45 van az oldalvonal mentén. A faroktő karcsú, hosszú és keskeny, farokúszója nagy. Hátúszója 10-12, farok alatti úszója 11-12 sugárral; a farok alatti úszó szegélye egyenes vagy csak gyengén beöblösödő. Garatfogai kétsorosak, 2.55.2. Színezete: háta sötét, a szürkészöldtől az olajzöldig; oldalai ezüstösen csillogóak, sárgás fénnyel; hasa fehéres. A hát- és farokúszó a szürkétől a sötétszürkéig, a mell- és hasúszók, valamint a farok alatti úszó a sárgástól a narancssárgáig változik. Testhossza: 15-21 cm, max. 25 cm.
Élőhelye: Dél-Oroszország gyors folyású vizei, az Azovi- (Don-medence) és a Fekete-tenger (a Dnyeper néhány bal oldali mellékfolyója) vízgyűjtője.
Életmódja: biológiája, különösen a szaporodás körülményei, csak nagyon kevéssé ismertek. Március és május között homokos vagy kavicsos talajú, gazdag növényzetű partszakaszokon ívik; ragadós ikrái vízinövényeken és köveken tapadnak meg. Jó táplálékkínálat mellett az ivadék gyorsan nő. A 3-4. év végén ivarérett. Tápláléka: apró fenéklakók (rovarlárvák, rákocskák, kisebb puhatestűek).