A nyuszt (Martes martes) a menyétfélék családjába tartozó, házimacska méretű állat. Hossza legfeljebb 53 cm, amihez 25 cm-es bozontos farok is tartozik. A hím valamivel nagyobb a nősténynél, átlagosan másfél kilót nyom. Szőre sötét vagy világosbarna, és a téli hónapokban hosszabbra nő. Sárgás vagy krémszínű nyakfoltot visel.
Lombhullató, kevert vagy tűlevelű erdőkben él elsősorban, de cserjésekben is. Legjobban a világos, sűrű aljnövényzetű erdőkben érzi jól magát. Ragadozó, többnyire egereket, mókusokat, nyulakat, madarakat fog, de felkutatja a darázsfészkeket, gombákat és bogyókat is eszik.
Magányos állat, de nem kimondottan védi vadászterületét, sőt többük territóriuma fedheti is egymást. A nőstény több hímmel is párosodhat. Az Urál hegységben élő példányok a cobolyjal kereszteződhetnek.
Fogságban akár 18 évig is elél, a természetben azonban nyolc-tíz év az általános élettartama.
Élőterületének keleti és északi részein viszonylag elterjedtnek számít, Oroszországban is sok nyuszt él.
Nagy-Britannia sok részén azonban kihalt, Észak-és Kelet-Európában is erősen csökkent a nyusztok száma a huszadik század közepén, ám a vadászatra vonatkozó szabályoknak köszönhetően számuk újra stabilizálódott.
A nyuszt Eurázsia nagy részén megtalálható, szinte egész Európában, Kisázsiában, Irán és Irak északi részén, a Kaukázusban és Oroszország nyugati részén. Nem él azonban az Ibériai-félszigeten és Görögországban, illetve Hollandiában és Belgiumban, de Korzika, Sardinia és Szicília szigetein előfordul. Valaha a Britanniában is közönségesnek számított, ma már csak Észak-Britanniára és Írországra korlátozódik ott az életterülete.
Címkékállatok menyétfélék nyuszt ragadozó