LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A tojásallergia általában hat hónapos kor után derül ki, mikor az anya megkezdi a tej pótlását különböző főzelékek feltétek formájában. Nagyon nehéz eldönteni, hogy a tojásfehérje vagy a sárgája okozza-e a panaszokat, noha, biokémiai értelemben véve eltérő fehérjékből állnak. Mégis elmondhatjuk, hogy leggyakrabban a tojásfehérjében található fehérjékre, az ovalbuminra, az ovomucoidra és a lizozimra észlelünk allergiás reakciót. A tehéntejhez hasonlóan, a tojásallergiát is kétféle immunreakció okozhatja. Az IgG által okozott allergia hajlamos a gyógyulásra, a másik fajta az esetek többségében élete végéig elkíséri a beteget.
A tojásfehérjék meglehetősen ellenállóak a magas hőmérséklettel szemben, ezért a sütés-főzés nem csökkenti allergiát okozó hatásukat.
A tojásallergiás betegnek tehát tilos tojással készült húsféléket, süteményeket fogyasztani. A száraztésztát szintén ki kell iktatni, szerencsére lehet kapni tyúktojásmentes, fürjtojásból vagy rizslisztből készült tésztákat. Fontos tudni, hogy, a tojásallergiás gyermek nem kaphat meg bizonyos védőoltást (rubeola-mumpsz-kanyaró), mert az oltóanyagot csirke embrión állítják elő.
A tojásallergia a tehéntejhez hasonlóan változatos tüneteket és betegségeket okozhat nemritkán ekcémát, csalánkiütést, csecsemőkorban kruppos gégehurutot és fulladásos hörghurutot is.
A valódi tojásallergiát nem szabad összekeverni az úgynevezett pszeudo- vagy, álallergiával. Ez általában akkor szokott bekövetkezni, ha a beteg – elsősorban a gyermek – túlterheli a gyomrát, vagy valamilyen bélfertőzést kap. Ilyenkor a bél és a hasnyálmirigy kevesebb emésztőnedvet termel, a bélfal átjárhatóbbá válik, a tökéletlen emésztés következtében pedig olyan anyagok, fehérjerészek juthatnak be a szervezetbe, amelyek más alkalommal nem. A szervezet természetesen idegen anyagként kezeli ezeket, és reakcióval válaszol. A jelenség tipikus példája a húsvét után jelentkező csalánkiütés. Később, ha elmúlik a gyomorrontás, a beteg már bátran fogyaszthat tojást.
