Kezdőlap / Állatok / Állategészség védelem: A betegségek lefolyása

Állategészség védelem: A betegségek lefolyása

Az állatbetegségek időbeli lefolyását tekintve a túlheveny (perakut) forma igen gyors lefolyású, sokszor klinikai tünetek sem alakulnak ki, hanem bekövetkezik az elhullás. Az egy-két napig tartó heveny (akut), az egy-két hétig elhúzódó félheveny (szubakut, szubkrónikus), valamint a hosszasan, esetleg évekig fennálló idült (krónikus) kórforma egyikébe sorolt betegség alkalmával megjelennek a klinikai tünetek, amelyek különböző súlyossági fokúak lehetnek.
Az állatokat létszám, egyedszám alapján érintő betegségeket járványos (epidémia), tömeges vagy szórványos (sporadikus) egyedi kórformákként osztályozzuk. A betegségek területi elterjedése szerint megkülönböztetünk korlátozott (endémiás, enzoóciás), járványos (epidémiás, epizoóciás) vagy széles körben elterjedt (pandémiás, panzoóciás) kórformákat attól függően, hogy kisebb, nagyobb területekre vagy egész földrészekre kiterjedően jelentkezik-e.
A fertőző betegségek esetén gyakran tapasztalható a kórkép robbanásszerű kialakulása, ilyenkor rövid időn belül tömeges megbetegedés fordul elő (vírusfertőzés), de jelentkezhet ez a forma mérgezések, sugárterhelés következtében is.
Egyes betegségek lefolyása szubklinikai (tünetmentes) jellegű, vagyis a fennálló megbetegedést nem a klinikai tünetek jelzik, hanem egyéb adatok, pl. tőgygyulladáskor a tej megváltozott minősége.
Az állatállományban megbetegedett állatok arányát a morbiditás, az elhullott állatok arányát a mortalitás, a megbetegedettek közötti elhullási arányt a letalitás százalékában fejezzük ki.
A kórelőzmény összeállítása során a következő körülményeket kell tisztázni:
– mióta beteg az állat, milyen az étvágya, viselkedése, munkaképessége, vizelet- es bélsárürítése jellege, vannak-e klinikai tünetek, ezek ismétlődtek-e,
– milyen az állat használati módja, téteményképessége,
– milyenek a takarmányozási viszonyok (takarmányváltás), az ivóvízellátás és fogyasztás mértéke, a legeltetés körülményei, – vemhes-e az állat, a termékenyítés időpontja,
– bánásmód az állattal, mikor vették, milyen az elhelyezése, a gondozók cseréje történt-e,
– történt-e állatszállítás,
– hoztak-e be más állatot az állományba,
– történt-e korábban állatkezelés (gyógyítás, immunizálás), – milyenek a tartási és technológiai körülmények,
– érintkezhetett-e a beteg állat ragadozó vagy kóbor állattal, rágcsálókkal, vektor ízeltlábúakkal, madarakkal.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

Állategészség védelem: Fertőző bursitis

Kóroktan. A betegség kórokozója birnavírus. A vírus nagyon ellenálló, az alomban egy-négy hónapig fertőzőképes marad, …

Hozzászólás