LifePress Életmód magazin Ezeket is nézd:
A helyi kevésvérűség (isémia) kialakulásában összenyomatás, eltömődés vagy beidegzési zavar a kiváltó ok. A nyálkahártyák ekkor sápadtak, és a hiányos vérellátás következménye infarktus kialakulása lehet. A perifériás vérkeringés heveny összeomlása kollapszus formájában, enyhébb és rövidebb ideig jelentkezhet, agyi anémia fennállása mellett. Súlyosabb forma a sokk, amikor a vérnyomás jelentősen esik, a vér pedig általában a hasüregi szervekben pang. A szervek hiányos vérellátását okozhatja belső vérzés, szívgyengeség, fájdalom, fertőzés. A hipoxia eredménye a parenchimás szervek súlyos károsodása lehet.
Vérzés alkalmával a vérpályából vér lép ki a külvilág felé: külső vérzés (vagy szervek üregeibe, testüregekbe), illetve szövetek közé: belső vérzés. Külső vérzés jelentkezhet úgy is, hogy a szerv üregéből távozik a vér a külvilág felé (tüdővérzés, bélvérzés, gyomorvérzés). A hajszáleres vérzés általában hamar megszűnik, a vénás vérzéskor a kékes árnyalatú vér elfolyása egyenletes, míg az artériás vérzés esetén a szívverések ütemének megfelelő élénkpiros színű vér lövellését tapasztalni. Ez utóbbi három vérzéstípust az ún. rexises vérzések közé soroljuk, amikor a vérérrendszer falának folytonossági hiányán át jut ki a vér a vérpályából. Az un. diapedezises vérzés alkalmával a folytonosságában nem sérült érfalon (vérérkapillárisokon, kisvénákon) a vér képes a szövetek közé átpréselődni.
Az állat életében a vér megalvadva szilárd képletté alakulhat át az érpálya körülírt szakaszában, ekkor trombus (vérrög) jön létre. Ebben szerepe van az érfal sérülésének vagy megbetegedésének, a véráramlás lelassulásának és a vér alvadóképessége fokozódásának. A kialakuló trombózis során vérkeringési zavarok jelentkeznek.
