Kezdőlap / Állatok / Állategészség védelem: Vérkeringési zavarok

Állategészség védelem: Vérkeringési zavarok

A vérkeringés zavarai között jelentkezhet a helyi bővérűség (hiperémia). Az artériás bővérűség aktív formája (amikor az ún. terminális vérerek szinkronban tágulnak ki) a véráramlás gyorsulásával jár együtt az adott érszakaszban, pl. élettani jelenségként fokozott izommunka esetén az izomban. A terminális erek tágulata következtében, ha az odavezető arteriola idegimpulzusra összehúzódik, a vérbeáramlás lelassulhat, az érszakasz vérrel feltöltődik, és egyidejűleg beidegzési zavar következtében a véráramlás is csökken. Durvább erőművi, hő- vagy toxikus ingerek váltják ki ezt a helyzetet: a vérerek falán át plazma- és sejtkilépés történik a szövetek közé.
A vénás bővérűség passzív jellegű folyamatként jelentkezik, ekkor a vér elfolyása a vénákon át akadályozott, így az adott területen a vér pang (pangásos bővérűség). A jelenség előfordulhat helyileg a vérpálya összenyomatása vagy eltömődése következtében. Más esetben általános vérkeringési zavar áll a háttérben (pl. szívmegbetegedés esetén, amikor csökken annak teljesítőképessége). A vérkeringési zavar mindkét formája esetében számolni kell az érfalon keresztüli plazma- és sejtkilépéssel.
Az áramlás gyorsulásával járó artériás bővérűség esetén a bőr melegebb a környezeténél, élénkvörös és duzzadt, a látható nyálkahártyákon a tágult vérerek faágszerű rajzolata látszik (erezetes belövelltség).
A heveny pangásos vénás bővérűség esetén a nyálkahártyával bélelt szervekben, pl. a belekben, a bél fala savósan-véresen beszűrődik, a szervek sötét színűvé válnak és megduzzadnak.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Állategészség védelem: Fertőző bursitis

Kóroktan. A betegség kórokozója birnavírus. A vírus nagyon ellenálló, az alomban egy-négy hónapig fertőzőképes marad, …

Hozzászólás