Kezdőlap / Állatok / Állategészség védelem: A juhok panariciumának gyógykezelése

Állategészség védelem: A juhok panariciumának gyógykezelése

A juhok panariciumának gyógykezelésére a népi gyógyászatban legelterjedtebben használt szerek: a réz-szulfát, a timsó, a formalin, sőt, bár ritkábban ugyan, de a szalmiákszesz, a klórmész és a repceolaj is (Egri, 1980). Lábvégfürdetés céljára jelenleg is az állatgyógyászat tárházában szerepel a réz-szulfát és a formalin oldatai. Igen jó gyógyító hatású az alkoholos cink-szulfát-oldat. Az antibiotikumok közül az oxitetraciklin (Panafuge, Vulnerra), a tilozin, a klindamicin és a sztreptomicin hatékony. Külföldön különböző hatásfokú vakcinákat is használnak.
A panariciumos állomány kezelésére Behrens (1987) nyomán a következő rendszer javasolható:
1. A csülökszaru levált részeit maradéktalanul el kell távolítani, majd el kell égetni vagy mélyen el kell ásni. Ezt követően a kezelőhelyet is fertőtleníteni kell.
2. A csülköt pl. Kloramfenikol sprayvel lehet kezelni vagy legalább 30 másodpercig be kell mártani 3-5%-os formalin vagy 5-10%-os réz-szulfát-oldatba. Az állatokat kb. 1/2 óráig száraz és kemény padozatú helyen kell tartani. Az irharétegig faragott csülköket be kell kötni és a kötést két-három nap múlva eltávolítani, miután a sebfelületet 10-25%-os réz-szulfát-, orvosiszénpor- vagy 25-50%-os réz-szulfát-tartalmú kenőccsel vagy sebhintőporral kezeltük.
3. A megbetegedett csülköket ismételten ellenőrizni kell kb. hetenként a gyógyulásig; adott esetben az újból levált szarurészeket el kell távolítani és az előbbiek szerint kezelni.
4. Több állat gyógykezelésére ajánlatos az állatokat hetente egyszer áthajtani 3-5%os formalinoldattal töltött lábvégfürdetőn.
A megbetegedés megelőzésére hazánkban elterjedt gyakorlat az alom szuperfoszfátos kezelése (dózis: 0,05 kg/m2). A kezelés előnyei a következők:
1. a szuperfoszfát savanyú kémhatása csökkenti a szövetek fellazulását,
2. a benne található kálcium-hidrogén-foszfát és szabad foszforsav megköti az alom ammóniatartalmát,
3. a szuperfoszfátban visszamaradó fluoridok baktericid és fungicid (gombaölő) hatásúak.
Az alomkezelésen és a rendszeres alomcserén kívül a megelőzés további szabályai:
1. Rendszeres csülökápolás.
2. Kerülni kell az idegen nyájak útjait, legelőit és itatóit.
3. A betegséget elősegítő faktorok (sok csapadék, nedves levegő, sáros utak) jelentkezésekor azért, hogy erősítsék a szaruréteget, hetente (eltérően a magyar gyakorlattól) 3-5%-os formalinoldattal töltött lábvégfúrdetőn, kádon vagy naponta égetett mésszel töltött ládán kell az állatokat áthajtani.
4. Idegen juhok csak akkor kerülhetnek a nyájba, ha a) csülkeik egészségesek,
b) a juhokat egy héten kétszer 3-5%-os formalinoldattal töltött lábvégfürdetőn áthajtották és
c) az állatokat az utolsó csülökápolás után két napig elkülönítve tartották. ADichelobacter nodosus okozta panaricium kezelésében és megelőzésében jól használható a Foot-vax vakcina.
Sertéseknél a panaricium az előzőekben ismertetett tünetekkel jellemezhető. Nem ritka repedések kialakulása a csülökszaruban ugyanúgy, mint az ún. rongyostalpúság sem.
Az utóbbi kiváltó okai a nedves, esetenként 3%-nál nagyobb lejtésű padozat, a mozgáshiány, a csülökszaru hegyfali részének túlnövése. Ezek következtében egymással kapcsolódó vagy önálló, zegzugos szálú szaruhiányok alakulnak ki, a hordozószél és a talpi szaru cafatossá válik. Emiatt a sertés tipeg, kötötten mozog. Előbb-utóbb a szaru megvastagodik, s kialakul az ún. bunkóstalpúság.
Célszerű az állomány 3%-os formalinoldaton való áthajtása, esetleg sebészi kezelése.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

Állategészség védelem: Fertőző bursitis

Kóroktan. A betegség kórokozója birnavírus. A vírus nagyon ellenálló, az alomban egy-négy hónapig fertőzőképes marad, …

Hozzászólás