Kezdőlap / Állatok / Állategészség védelem: A „büdös sántaság”

Állategészség védelem: A „büdös sántaság”

A hizlalás, de a legeltetés, valamint különösen gyakran a téli és késő őszi, kora tavaszi időszak megbetegedései a juhok csülökszarujának és kötőszöveti állományának elváltozásai is. Ezek lehetnek szarutúlnövések, meredek csülök vagy csavarodott csülök kialakulása, csülökirha-gyulladás és a talán legnagyobb veszteségeket okozó panaricium („ büdös sántaság”). Ez utóbbi betegség súlyosabb formában mutatkozik a nemesített fajtáknál. Az elváltozás kórokozói elsődlegesen a Dichelobacter nodosus, a Fusobacterium necrophorum, a Bacteroides spp., valamint a juhok és kecskék varas szájfájását előidéző parapoxvírus. A baktériumok behatolásához kaput nyit a nedves mélyalom, a sáros utak és az itatók környéke. A fertőzést elősegíti a csülökápolás elhanyagolása, valamint a húsfajták puha (lágy) csülökszaruja is. A panaricium csökkenése télen és nyáron a legelők és a felhajtóutak szárazságára vezethető vissza.
Egészséges juhok csülkei fertőzött juhoknak az állományba kerülése (pl. vásárlás) után vagy pedig fertőzött legelők és felhajtóutak használata alkalmával masszívan fertőződhetnek. A juhok fertőződése szarvasmarháktól is származhat (p1. közös legelők). Legjellemzőbbek a fali és talpi szaru leválása és a csülökirha elhalásos változásai. Az elhalásos folyamat átterjedhet a végtagok végeinél az ínszalagokra, ízületekre és a csontokra. A vér- és nyirokáramon keresztül a Fusobacterium necrophorum bejuthat a májba, a tüdőbe és a vesébe. A betegség bármely végtagon előfordulhat. A nagy fájdalom miatt az állatok sántítanak. Az elülső végtagok megbetegedésekor az állatok evéskor elülső lábtövükre támaszkodnak. Ha a hátsó végtagok betegednek meg, az állatok fekve esznek vagy úgy, hogy felváltva terhelik a lábaikat. A beteg juhok a nyájat elmaradva, bólogató fejjel követik. A sarok- és a fali szaru különbözőképpen válik le, s a szaru és a csülök bőrfelszíne között ragadós, büdös, szürkésfehér anyag képződik. Öngyógyulás csak kivételesen fordulhat elő, mindenekelőtt nyáron, hosszas szárazság után, télen hó és tartós fagy esetén. A szaru kiterjedt hiánya esetén a szarutok leválik. Néhány esetben a szaru megvastagodása és eltorzulása is kialakulhat.
Ha a gyulladás átterjed az ízületekre, a nyálkatömlőkre, az inakra, a juh már mozdulatlanul fekszik. Megjegyzendő, hogy az előbbi kórokozók borjaknál elhalásos gégegyulladást, májtályog(ok) kialakulását, embernél agyhártya- és szívbelhártya-gyulladást, az emlő gennyes gyulladását, valamint szintén májtályogok kialakulását idézik elő.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

Aye-aye, avagy a véznaujjú maki

Ez a furcsa kis szerzet Madagaszkár szigetén él, a karmosmakifélék egyetlen ma élő képviselője. Amikor …

Leave a Reply