LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az afrikai sertéspestis a házisertés és a vaddisznó heveny, általános lázas tünetekkel, vérzéses diatézissel járó fertőző betegsége, amely nagyfokú mortalitással jár.
Kóroktan. Az afrikai sertéspestis kórokozója egy nagyméretű, dupla szálú DNS-t tartalmazó vírus, amelynek rendszertani besorolása még vitatott. A vírusra jellemző az antigénszerkezeti heterogenitás, a különösen nagy ellenálló képesség fizikai és kémiai hatásokkal szemben (csontvelőben 7-8 hónapig, talajban 100-200 napig él).
A vírus iránt csak a házi sertés és az európai vaddisznó fogékony, de kimutatták a vírus jelenlétét varacskos disznóban, bozótdisznóban és a kullancsok fogékonyságát is igazolták. Az Ornithodorus kullancsfajok Afrikában és Európában is a vírus valódi gazdái, bennük a vírus nemzedékeken át életképes marad.
A betegségtől Európa (Spanyolország, Portugália, Olaszország stb.) óriási áldozatok árán megszabadult, jelenleg csak Szardínia szigetén fordul elő. Hazánkat eddig sikerült megóvni a betegség behurcolásától.
Kórfejlődés. A vírus szájon át jut be a szervezetbe, klinikai tünetekben megnyilvánuló betegséget csak a házi sertésben és az európai vaddisznóban okoz.
A kórokozó a limfás torokgyűrűben elszaporodik, majd elterjed a szervezetben, testszerte vérzések, ödémák keletkeznek, a vérerek fala károsodik.
Tünetek. Az afrikai sertéspestis lappangási ideje 4-9 nap, az állatok hőmérséklete 40-41 °C. Az állatok bágyadtak, elesettek, a füleken, a has alján vörös vagy cianotikus foltok, a bőrben vérzések jelennek meg. A mortalitás csaknem 100%-os. A vemhes állatok 90%-a elvetélhet. Esetenként az afrikai sertéspestisnek jellegtelen, enyhe lefolyású kórformája alakul ki, amelyben csak a fiatal egyedek pusztulnak el.
Védekezés. Az afrikai sertéspestis elleni védekezésben napjainkban semmilyen más eszköz nem áll rendelkezésünkre, mint a vírus behurcolásának megakadályozása. Jelentkezése esetén mielőbbi felismerése és a fertőzött, valamint az azzal érintkezett állományok sertéseinek azonnali leölése, járványkitörés esetén a betegség mielőbbi felismerése és a góc gyors felszámolása a megoldás. A keletkezése helyén fel nem forralt moslék etetése az egyik legnagyobb fertőzési veszély. Repülőterek, kikötők, határbelépők hulladékát azonnali elégetéssel kell megsemmisíteni.
