A hagyományos térelhatároló szerkezetek (kő, tégla, beton, vályog) nagy hőtároló képességgel rendelkeznek, így a környezeti hőmérsékletváltozásait periodikus késéssel és értékben elmaradva közvetítik a belső tér felé. A hőfok-kiegyenlítődés annál később jön létre, minél nagyobb a határoló szerkezet tömege, illetve sűrűsége. A hőkésleltetés kedvező az istálló mikroklímájára. Az ún. könnyűszerkezetek esetén nem, illetve csak minimális mértékben beszélhetünk hőkésleltető hatásról, ezért gondoskodni kell a megfelelő fűtésről vagy hűtésről az évszakok szerint. Ha nyáron a mesterséges hűtés nem oldható meg, akkor az állatok a hőmérséklet-ingadozáshoz való alkalmazkodással sok energiát használnak fel.
Az épületek falai különféle anyagokból (vályog, kő, tégla, beton, fa) állhatnak, készülhetnek elemekből (tégla, blokk, lemez), lehetnek öntöttek vagy csővázasak (vertföld, vasbeton, beton). A falak rendeltetésük szerint teherhordó és terheletlen falak lehetnek (főfalak és válaszfalak). Helyzetük szerinti csoportosítás alapján megkülönböztetünk alap-, lábazat- és felmenőfalat.
Az alapfalak viselik az épület terhét, amit biztonságosan adnak át az altalajnak. Az alapfal mélységét, kivitelezési módját megszabja a talaj szerkezete (minősége), a fagyhatár, a talajvíz szintjének magassága, az épület méretei, a talaj teherbíró képessége stb. Az alapfalat a fagyveszély miatt célszerű kőből vagy betonból készíteni.
A lábazatfal az alapfallal azonos anyagból készül; fontos gyakorlati szempont a jó hőszigetelés megoldása, így elkerülhető a hajszálcsövesség következtében való átnedvesedés, illetve megelőzhető a penészedés, a nedves és hideg fal melletti mélyalom átnedvesedése és pl. baromfinevelőkben különböző gombás betegségek kialakulása.
Címkékállatok álom betegség etetés istállók juh lovak marha tenyészet
Ezt mindenképpen olvasd el!
Hogyan válasszunk háziállatot?
Nagyon fontos, hogy ha háziállatot szeretnénk tartani, jól gondoljuk meg, és csak olyat válasszunk, amelyik …