LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Alvászavarok
Az alvást érintő 12 állapot egyike az ismert szervi ok kiváltotta álmatlanság (isomnia). Ennek gyógymódját a legkönnyebb meghatározni, feltéve hogy a diagnózis helyes. Az álmatlanság a kiváltó ok (pl. betegség vagy gyógyszer) kezelésével, illetve kiiktatásával gyógyítható. A kategória magában foglalja a hiperszomnia különböző típusait is. Hiperszomnián a túlzott nappali aluszékonyságot és a gyors felébredésre való képtelenséget értjük.
Hangulatzavarok
Ez a kategória 9 szélsőséges hangulati állapotot ölel fel: olyanokat, mint a krónikus felhangoltság (mánia) vagy a kóros depresszió. A különböző hangulatzavarok közül típusos az egyszeri nagy depressziós epizód, amelyben legalább 2 héten keresztül fennáll legalább öt a következő tünetek közül: lehangoltság. a napi tevékenységekkel kapcsolatos érdeklődés hiánya, jelentékeny súlyveszteség vagy -gyarapodás, éjszakai álmatlanság és nappali aluszékonyság, kimerültség, értéktelenség érzése és halálvágy. A DSM-III-R megjegyzi, hogy e tünet együttes nem tekinthető normális reakciónak egy szeretett személy halála esetén.
A másik szélsőséges állapot a mániás epizód. Ez kórosan felfokozott érzelmi megnyilvánulások elhatárolható időszakát jelenti, a következők közül legalább három tünet fennállásával: fokozott önértékelés, csökkent alvásigény, állandó beszédkényszer, túlhajtott örömszerző tevékenység, például vásárlási kényszer. A mániás epizód alatt a beteg képtelen dolgozni és környezetével normálisan érintkezni.
Szorongásos zavarok
Az ide tartozó állapotok közös vonása, hogy a beteg reakciója nem áll arányban a külső okokkal vagy ingerekkel. A beteg valamely várt vagy elképzelt veszedelem miatt erős félelmet, szorongást érez vagy pánikba esik, s ez megzavarja életvitelét. Az ebbe a csoportba tartozó 9 fóbia és rendellenesség prototípusának az agorafóbiával párosult pánikbetegség tekinthető. Az érintett személy izzad, remeg, ájulás környékezi vagy halálfélelem fogja el (hogy csak néhányat említsünk a lehetséges 13 tünet közül), amikor megszokott környezetéből távozni készül. E tünetek miatt a beteg legszívesebben ki sem mozdul otthonról. A szorongásos zavarok közül például a poszttraumás stresszbetegség, valamilyen rémisztő élményre vezethető vissza, amelytől az illető nem tud szabadulni.
