Az Uránusz a harmadik legnagyobb bolygó, és kétszer olyan távol van a Naptól, mint a belső szomszédja, a Szaturnusz. Halványkék, jellegtelen felszínű égitest, gyér gyűrűrendszerrel és holdak kiterjedt családjával. A bolygó az oldalára dőlt, így a Földről nézve a holdak és a gyűrűk felülről lefelé keringenek körülötte. Az Uránusz volt az első bolygó, amelyet távcsővel fedeztek fel, de igen keveset tudtunk róla a Voyager-2 1986. januári közelrepüléséig.
Az Uránusz 84 földi év alatt kerüli meg egyszer a Napot. Forgástengelye 98°-os szöget zár be a pályasíkjára bocsátott merőlegessel, így a bolygó oldalára dőlve kering a pályáján. Az Uránusz forgása retrográd, vagyis a legtöbb bolygóéval ellentétes irányban forog. A bolygónak nem mindig kellett feltétlenül ilyen helyzetűnek lennie, mint most. Az oldalra fordulás valószínűleg egy fiatalkorában történt összeütközés eredménye, egy bolygó méretű testel. Mindkét pólusa felváltva 21 éves időtartamra fordul a Nap felé.Ez azt jelenti hogy amikor az egyik pólusát hosszú időn át folyamatosan süti a Nap, a másikon egy hasonló ideig teljes sötétség uralkodik. A bolygóra jutó napsugárzás erőssége 0,25%-a annak, ami a Földet éri. Amikor a Voyager 1986-ban elrepült az Uránusz mellett, a bolygó Déli-sarka csaknem pontosan a Nap felé irányult. Az Uránusz egyenlítője attól kezdve egyre jobban a Nap felé fordult. 2007 után minden az ellenkező irányban játszódott le, míg aztán 2030-ban ismét a Déli-sarok fordul majd a Nap felé. Az Uránusz nagy átmérőjű pályája és szokatlan tengelyhajlása hosszan tartó évszakos különbséget eredményez.
Címkékammónia dőlés gyűrű metán naprendszer tengely Uránusz
Ezt mindenképpen olvasd el!
Betegségek a kullancstól
A kullancsok állttal terjesztett két legismertebb betegség a Lyme-kór és az agyhártya- és agyvelőgyulladás. A …