Ázsia

Ázsia négy fő tájból áll. Délnyugat-Ázsia kiterjedt sivatag, északi részén hegyek húzódnak. Dél-Ázsiát északról magas hegyláncok határolják: az óriás Himalája, a Karakórum és a Hindukus vonulatai.
Ezektől a hegyektől délre az Indus, a Gangesz és a Brahmaputra folyók által behálózott termékeny síkság terül el.
Délnyugat-Ázsia mediterrán partvidékén forró, száraz a nyár és enyhe, csapadékos a tél. De a belsejében forró sivatag húzódik Arábiától Indiáig. Itt a nappali hőmérséklet gyakran 40 fok fölé szökik, míg az éjszaka hűvös.
Dél- és Délkelet-Ázsia telei szárazak, és északi szelek uralják. Tavasszal a föld felmelegszik, és dél felől nedves levegő árasztja el. Ez az ellentétes szélirány a monszun, amely nagy esőzésekkel jár.
Ázsia magas hegyeikben sarkvidéki az éghajlat. A Himalájától északra fekvő, széljárta tibeti magas földön szubpoláris a klíma.
Ázsiának több lakója van, mint bármely más kontinensnek, és két országa, Kína és India a legsűrűbben lakott a világon.
Nagyon sokféle nyelven beszélnek, mivel a népek is különféle eredetűek.
A fő nyelvcsaládokhoz tartoznak a sémi, az indoeurópai, a dravida, az ural-altaji és a sino-tibeti nyelvcsaládok. A japán és a koreai egyedülálló nyelvek.
A világ legnagyobb vallásai mind Ázsiában keletkeztek. A hinduizmus, az iszlám és a buddhizmus ma a fő vallások Ázsia népei körében. A vallás hatására számos nagyszerű épület született.
Ázsia lakóinak több mint háromötöde földműves. Kis parcelláikat többnyire kézzel művelik, és csak kicsivel többet termelnek, mint amennyit a család ellátása és ruházkodása igényel. Ha a termés rossz, az emberek éheznek. Sok ázsiai manapság a városokba költözik, munkát és jobb szociális juttatásokat remélve, számosan közülük azonban munkanélkülivé válnak. Kelet-Ázsiában a lakosság túlnyomó része városban él. Noha Kínában hatalmas városok vannak, a nép 78 százaléka vidéken lakik. Sok ázsiai a kommunizmus eszméjéhez fordult, egyenlően elosztott anyagi javakat remélve.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Hajógyári-sziget ,vagy ahogy ma ismerik Fesztivál- sziget

A Hajógyári -sziget a Duna hordalékából jött létre, az 1651. és az 1654. folyamkilométer között. …

Leave a Reply